Dobosy László: Várak, várhelyek és őrhelyek Ózd környékén (Borsodi Kismonográfiák 1. Miskolc, 1975)
A vár területén több helyen látni ásás, kutatás nyomait, mely nagymértékben rombolta a vár eredeti, megmaradt részét. Ilyen az északkeleti rész mély bevágása is. A nyugati részen is a várárokból kb. 2,5 m-re, alagútszerűen hatoltak be az eredeti fal alá. Egyedül itt látni épített fal nyomát. A falazat lapos homokkőből rakott, vékony, igen rossz minőségű habarccsal ragasztott. A vár külső védelmi rendszere jól megfigyelhető. bár mindenütt fákkal, bokrokkal benőtt. Védelmi rendszere. Az északi oldalon biztos védelmet nyújtott a nagyon meredtek hegyoldal. A keleti keskeny oldal fokozatosan emelkedő gerinc. Ezen az oldalon a várdomb lemetszett, előtte egy kisebb árokkal. mely egy háromszög alapú kis teraszban folytatódik. E teraszon több horpadást látni. A déli rész nem olyan erősen meredek, mint az északi, ezért itt lemetszést alkalmaztak. E három oldialról a megközelítés a hegy természetes kialakulása miatt is nehéz volt. A nyugati oldalon semmilyen természetes akadálya nem volt a megközelítésnek. A vár eredeti területe összefüggött a viszonylag vízszintes hegygerinccel. Innen nagyon könnyen m»g lehetett közelíteni. Ennek megakadályozására az éles gerincet egy 3—4 m mély árok vágja át, mely ívelten zárja le a vár területét. E védőáraik falát helyenként csáknem függőlegesen képezték ki a homokkőben. A várnak ezen az oldalán legmagasabbak a kiemelkedések, a föld alatti maradványok. Ez arra mutat, hogy a vár építményei itt voltak a legmagasabbak. Innen nyugatra 48 m-re, ismét egy 3—4 m mély árok metszi a hegyvonulatot. Az árok nyugati partját feltöltötték, s ez még inkább növelte az árok mélységét. E második ároktól tovább nyugatra, 18 m széles és 80 m hosszú terasz van, melyet rendszertelenül elhelyezett, 3—4 m átmérőjű, 0.5—1 m mélységű gödrök tesznek nehezen járhatóvá (36. kép). Lakosság elbeszélése. Adatközlőm elmondása szerint, a várhegyben egy alagút van, melynek kijárata a kőbányánál volt. Édesapja, aki szintén itt, a Váralján lakott, mondotta, hogy kőbányászás közben akadtak rá, de robbantás közben beomlott. Egy darabon be is hatoltak a hegy gyomrába. 7- A várat Gulácsi Irén a Fekete vőlegények c. regényében mutatja be. Uppony Könyöki József elpusztult földvárnak említi. 73 Leszih Andor a Dedevárról csak annyit mond, hogy ma már alig van valami nyoma. 7 ' 1 Klein Gáspár arról értesít, hogy Uppony vára már az Árpádok korában is szerepet játszott. 73 E három forrásmunka — mint Sajónémetinél is — nem egyértelműen határozza meg a vár nevét. Itt Föídi'érat, Dede-várat és Upponyi várat említenek. Ismét a község határában levő földrajzi nevek gyűjtése volt segítségemre. 1965-ben a mai használatban is három vár nevét találtam, melynek
