Dobosy László: Várak, várhelyek és őrhelyek Ózd környékén (Borsodi Kismonográfiák 1. Miskolc, 1975)
A temető északi széle meredeken ereszkedik alá a Sajó partjára. Csak egy keleti irányba húzódó széles, gyalogutnak használt padka bontja meg a meredek oldalt. E padka keleti irányban kb. 200 m-re vezet, ahol egy lankásabb oldal húzódik meg. Ez szőlőkkel, s gyümölcsfákkal van beültetve. Ezt a területet Palotakertnek, nevezi a nép. Területe. Soós József iskolaigazgató elmondotta, hogy régebben, sírásás közben boltívesen kiképzett falrészre akadtak. Másik helyen ástak, de ott is egy fal akadályozta az ásást. Végül a két falrész között tudták csak megásni a sírgödröt. A temető északi felének közepén egy kb. 60—80 m 2-nyi területen nincs sírdomb, hanem egy kb. fél méternyire besüllyedt területet látni. A sírásó magyarázta meg, hogy itt már többször akartak sírt ásni, de mindig egy-egy vastag falra akadtak. Ezért nem temetnek erre a területre. A temető északi szélén, ahol a terasz meredeken bukik alá, megbontott részeiket látni. A sírok kiegészítésére, feltöltésére hordják innen a földet, mert az igen jó, fekete. A megbontott földszelvény kb. 1 m vastag, fekete humuszos földréteget tartalmaz, ugyanakkor, amikor a sírokból kikerült eredeti talaj sárgás, meszes, agyagos homok. E kui túrrétegben több edénytöredéket, egy kovácsolással készített szöget és csontdarabokat találtam. Lakosság elbeszélése. Adatközlőm 11 ^ szerint Mátyás királynak volt itt vadászkastélya. Innen irányította a husziták leverését, de innen indult a .gömöri vadászatokra is. A kastély falait alkotó követ a sajópüspöki templom építéséhez hordták el, a XVIII. században. Sajővelezd — Velezdi vár — Kövér család vára Borovszky Samu azt írja, hogy 1404-ben Velezden a Kövér család kastélya vár néven szerepel, s az alatta elterülő Felső-Velezd falut Váraljának is nevezik. 117 A XV. században Velezd a Tomori család birtokában volt. A husziták Velezd várát is hatalmukba keri!ették. ,is Könyöki József az elpusztult várak között említi. 09 Leszih Andor a megerősített várkastélyok, kisebb várak közé sorolja, s közli, hogy a Kövér családé volt. 70 Gero László a mai várállományunk felsorolásánál azok közé a helységek közé sorolja Sajóvelezdet, ahol a várrom alapfalai megmaradtak. 71 Fekvése. Putnoktól délre, 2 km-re a Sajó-völgyét határolja a 310 m-re kiemelkedő Vár-tető. A keskeny hegyvonulat a Királdi-patak és a Sajóvölgye között húzódik, kelet—nyugati irányba. Velezdtől nyugatra 1 km_re a Váralján levő háztól éles gerincen juthatunk fel a tetőre, mely a Sajóvölgyéből 150 m magasságra emelkedik ki. A hegyvonulat északi oldala, mely a Sajóra néz, igen meredek, helyenként függőleges sziklafal teszi megközelíthetetlenné. Egy részén régebben használt kőbányát is látni. A déli oldala lankásabban emelkedik ki
