Dobosy László: Várak, várhelyek és őrhelyek Ózd környékén (Borsodi Kismonográfiák 1. Miskolc, 1975)

kikerült földből. A sánc után pár méterre még egy árok nyoma figyelhető meg. A várkúp északi részén a könnyen faragható vulkáni breccsában két, alagútszerű nyílást bontottak ki. Az egyik kb. 8 m mélyen hatol be a várkúp alá. 5 m-nél kétfelé ágazik. A hosszabbik ágban az üreg elszűkül, de tovább folytatódik, a bedobott kő tovább gurul. A másik kb. 5 m hosszúságban hatol be a várkúp alá. Az előbbi üreget félig bontási törmelék zárja el. Mindkét nyílásnál a kihordott törmelék tölti fel az árkot (28. kép). Lakosság elbeszélése. Egy, a határban kaszáló ember 1967-ben, a helyszín bejárásakor elmondotta, hogy gyermekkorában gyakran kutattak a várkúp oldalában levő üregben, mely alagútban folytatódik. Az alagutat mélyen a föld alatt egy vaskapu zárta el, s így tovább nem tudtak menni. Azóta a sok bedobált kő csaknem elzárja a szűk alagutat.

5

*' Sajónémeti Fényes Elek Sajónémeti ismertetésénél ezt írta: „A helység felett egy magas hegyen, melyet a lakosok Óoár-hegynek neveznék, van egy régi huszita váromladék. A néprege mondja, hogy Hunyadi Mátyás is e várban tanyázott. Ezen várnak helyén Pyrker János László, egri patriarcha érsek egy keresztet állíttatott."

75 Csánki Dezső is a csehek erősségének írja, mint Castellum Saimonthe (Bonfini (528), melyet 1459-ben foglaltak vissza.

58 Gömör vármegye történetében is azt olvashatjuk, hogy a csehek elfoglalták Sajónémeti várát, honnan csak 1459-ben sikerült kiverni őket, mely után a király parancsára a várat lerombolták.

M Kónyöki József. mint elpusztult középkori várat említi,

1

'

0 míg Borovszky Samu a magas hegyre épült földvárat szláv építménynek tartja.''

1 Az 1459-es visszafoglalását ő is Mátyásnak tulajdonítja, amikor ezt írja: .A fiatal Mátyás Galgóc elfoglalása után elvette a csehektől Sajónémetit, ahol a kastélyuk volt."

62 Leszih Andor a megerősített várkastélyok, kisebb varak sorában említi.

03 Amikor ezeket az adatokat összehasonlítottam, tapasztaltam, hogy földvárról, váromladékról, kisebb várról, várkastélyról, kastélyról tudósítanak bennünket. Már korábban is többször jártam a földvárnál, s így kétkedve fogadtam ezeket a meghatározásokat. 1%4-65-ben, amikor földrajzi heveket gyűjtöttem a községben, a Földvár alatti részen a temetőt Tündér-parinak, a mellette levő területet Palotakertnek nevezték az öre<* gek. Földvár mellett sehol nem hallottam még ilyen elnevezéseket. Ez aztán már felkeltette érdeklődésemet, kétkedésemet. Ekkor gondolkodtam el az Övár-hegy megjelölésen is. Ha volt Óvár, kellett lenni egy újabb várnak is. Ez adta a gondolatot, hogy körültekintőbben kutassak. Többször átvizsgáltam a területet. Feltűnt, hogy a temető középső részén nincsenek sírok. Azt magas bozót fedi, pedig körülötte igen gondozott, rendben tartott sírokat láttam. Ennek oka után érdeklődve kaptam azt a felvilágosítást, hogy ott nem lehet sírt ásni, mert vastag falak 2