Balogh Bertalan szerk.: A Borsod-Miskolci közművelődési és múzeum egyesület 1905/6. évi évkönyve (Miskolc, 1906)

I RÉSZ - Vikár Béla: Szűcs Marcsa népballadánk eredete

mert ezáltal világos lesz előttük a feltűnő fél sor toldás, illetőleg ismétlés oka: Szőreg : Kérlek, kedves rúzsám, kérlek az egekre, csak egy-két szavaim vögyél a füledbe: mé lőttél, mé lőttél, másnak hütös társa, másnak hütös társa, szívemnek gyilkosa ! Háromszék : Kérlek rózsám, kérlek, kérlek az egekre, egy-két szavaimat vedd be a füledbe; szerelmes szívemnek gyémántos Marisa, mért levél, mért levél másnak hites társa, szívemnek gyilkosa? Látjuk, hogy a tulajdonképeni ismétlést a székely szerkezet mellőzte s az ismétlés utáni fél sort veszi át az említett fél sor alakjában. A legényt itt Zilahi Pistának hívják : kétségtelenül az alföldről megismert Szilasi Pistának székelyes színezetű alakítása. Egyébként a szöveg így szól : Zilahi Pistának nem kell a bokréta, Szegény Szőcs Marisnak ő volt a gyilkosa, stb. Egészen a szőregi változat nyolcadik szakasza nyomán halad a rákövetkező (negyedik) versszak: A torjai rétet körülfogta a köd. Itt a tarjáni rétből szintén erdélyies földrajzzal torjai rét lett; általában az esemény helyéül Torja szerepel, ismert helynév a Székelyföldön. Itt is föl lehet azonban tennünk, a mire egyébként is számos jel utal, hogy ennek a „torjai rétnek" egy közvetítő fok volt az előzője, a hol torjáni rét szerepelt. A fejlődés tehát ez volttarjáni tölgy tarjáni völgy GO tarián völgy GO Talián völgy || torjáni rét GO torjai rét.