Balogh Bertalan szerk.: A Borsod-Miskolci közművelődési és múzeum egyesület 1905/6. évi évkönyve (Miskolc, 1906)

I RÉSZ - Leszih Andor: A Borsod miskolci múzeum az 1905. évben

terén a legszűkebb terrénumra vagyunk utalva és szakkönyvünk is nagyon kevés van. Célunk : antik és magyar sorozatainkat lehetőleg teljessé tenni s egy modern francia, német, olasz, magyar művészi emlékérem és plakett-gyűjteményt egybeállítani, amely kollekció a modern éremmüvészet képét adná s a közönség Ízlésére nagy hatással 'lenne. Tervbe vettük, hogy idővel éremtárunk leíró lajstromát is közreadjuk s a duplikátumokkal a cseréket megkezdjük. A néprajzi tár gyarapodása : 311 darab. Valamennyi matyó ; a zöme Mezőkövesdről, azonkívül Tardról és SzentIstvánról. Mezőkövesdről : Hímzett lepedőfiókok változatos es jellemző sorozatát, főkötőket, kézelőket, lajbikat, sujtásos rekliket, csecses pruszlikot, szövött dunnahajakat, kuzsut, festett korsókból, tálakból, bütykösökből nagyszámú változatokat, gyertyamártót, guzsalyakat, guzsalymadzagot, csiholó aczélokat, faragott mángorlót, tüszőt, bocskort, sótartót, üvegből készült vasalót, vasbárdot, faekét, jármokat, esztergapadot, fajankót, gyertyatartót, világlót, borotvatokot, ollót, lakatot, bőrrostát, festett ládát, fogasokat, asztalt, fanyerget, kanálost, méhköpüt, faragott és festett széket, festett almáriomot, szekrényt, csöllöt, nyistkötő széket, orsókat, motollákat, tüzelő és szénatartó oszlopokat, Tardról : Hímzett papucsokat, kézelőket, kötőket, surcokat, hímzéseket, rekliket bőrvirágos kuzsut, férfi inget, Szent-Istvánról : Hímzett lepedő fiókot gyűjtött néprajzi tárunk számára ifj Kőris Kálmán rajztanár, ki a matyó nép művészetét tanulmányozván, hosszabb időt töltött közöttük s volt szíves ezen már nehezen megszerezhető néprajzi tárgyakat összeszedni. A tárgyak száraz felsorolásával adok számot a gyűjtemény nagyságáról, az értékét és becsét a feldolgozás, a különféle szempontokból megírandó tanulmányok lesznek hivatva megállapítani Ezek sorát a matyóföldi tüzelőkről és szénatartó oszlopokról írott s a nemzeti múzeum néprajzi osztályának értesítőjében megjelent (1905. 6. k. 249—263. lap) tanulmányával Kőris Kálmán már meg is kezdette s nagy a reményünk, hogy mire — évek múlva — Borsodmegye néprajzi tekintetben át lesz kutatva, a kutatás eredményeképen az anyag feldolgozást is nyer.