Balogh Bertalan szerk.: A Borsod-Miskolci közművelődési és múzeum egyesület 1904/5. évi évkönyve (Miskolc, 1905)

I. RÉSZ - A választmány jelentése

hetjük, hogy a miskolci városi zeneiskola hatásai már is szembetűnöleg jelentkeznek, fölhívjuk azonban a városi tanács figyelmét azon körülményre, hogy mindaddig, mig a zeneiskolában egy cello tanszék létesíttetni nem fog, úgy magának az iskolának, mint a mi zenei törekvéseinknek teljes mértékben való érvényesüléséről szó sem lehet. Múzeum-bizottságunk a lefolyt esztendőt kitartó és szorgos munkálkodással töltötte s jól eső örömmel jelentjük, hogy a város által rendelkezésünkre bocsájtott összes termeink immár teljesen megteltek, annyira, hogy azokba többé semmit rendszeresen elhelyezni képesek nem vagyunk. Azonban, tisztelt Közgyűlés, ha nagy örömmel és a bizottság tagjainak tevékenysége iránt teljes elismeréssel is látjuk muzeumunk ily váratlan gyarapodását, egyúttal szükségét érezzük annak is, hogy súlyos aggodalmunknak adjunk ismételten kifejezést a múzeum jövőjét illetőleg. Mert, amit e helyről a múlt évben jeleztünk, az immár bekövetkezett : a város áldozatkész közönsége által rendelkezésünkre bocsájtott 7 helyiség megtelt. Nem hisszük, hogy volna a megye és a város polgárai között csak egy is, aki a múzeumunk óriási kulturális hivatásának tudatában azt kívánná, hogy muzeumunk gyarapításának munkáját csak rövid időre is felfüggeszszük, éppen most, mikor - - Istennek hála — ügyeink iránt a legszélesebb rétegekben oly rendkívüli érdeklődés mutatkozik, nem hisszük, hogy az ezzel járó károkért, s esetleg pótolhatatlan veszteségekért a felelőséget bárki is elvállalni merné. Éppen azért azon kéréssel fordulunk a tisztelt Közgyűléshez : méltóztassék elhatározni, miszerint a közgyűlés a maga egész erkölcsi súlyával fordul a város képviselő-testületéhez az iránt,