Balogh Bertalan szerk.: A Borsod-Miskolci közművelődési és múzeum egyesület 1904/5. évi évkönyve (Miskolc, 1905)

II. RÉSZ - A Cinquecento művészete

ket nem annyira műveik tökéletességében találjuk, hanem abban a lángoló lelkesedésben és lankadatlan munkásságban, amelylyel a közérdeklődésben háttérbe szorították az irodalmat, sőt a képzőművészetek többi fajait is. És ezzel előkészítették a talajt a képírás ama korának, amidőn ez a tudományt és költészetet formai szépség és tartalmi mélység tekintetében felülmulta. Erre sincs több példa a világtörténelemben. Ez a kor volt az, amikor nemcsak a világi urak, fejedelmek, de a gazdag polgárok, testűletek és városok, sőt maguk a pápák is egymással versengve a képírás alkotásaiban keresik és találják föl a nagyság és dicsőség fényt szóró forrását. A képírás minden befolyástól függetlenül magáért a művészi szépért száll versenyre és alkot olyan műveket, mint a Leonardo da Vinci utolsó vacsorája, Michel-Angelo sybillái és Sanzio Rafael Athéni iskolája és madonnái. Ez a képírás örökéletű remekművekben az emberiség elé varázsolja a legnagyobb szépséget anélkül, hogy a természet-hűséggel szakítana. És ezzel betölti az emberi léleknek a legfőbb jó, az igazság, az örökkévalóság után örökké sóvárgó vágyát. Leonardo da Vinci a renaissance legtökéletesebb embere. Universalis lángelme egyesül benne, minden testi kiválóságával, igazi homo universale minden tudományban és művészetben, messze felülmúlja korát. Leonardo bevégzett mestere a rajznak; az árnyékkal domborításban utolérhetetlen és e mellett sajátos bájjal és biztossággal örökíti meg a legkülönfélébb lelki állapotokat. Hatása nemcsak a köréje sereglett tanítványokra, de egész Olaszországra kiterjedt. Rafáel-nek harmadik mestere Leonardo volt. Tőle tanulta a szerkezet fenségét és a kifejezések erejét és báját, valamint az árnyékolás befejezett tökélyét. Ezek a kiválóságok főleg a Vatikánban lévő müvein (Disputa, Athéni iskola stb.) domborodnak ki leginkább. A cinquecento és minden korok legnagyobb művészelméje Michel-Angelo Buomarotti. A legalaposabb képzettség segítette nagy elméjét a művészetek birodalmában arra a magas szárnyalásra, aminőre rajta kívül senki más nem emelkedett. Eredetileg szobrásznak készült. De már