Balogh Bertalan szerk.: A Borsod-Miskolci közművelődési és múzeum egyesület 1904/5. évi évkönyve (Miskolc, 1905)

II. RÉSZ - Fáraó népe

Spanyolországban élő cigány olyan szilaj is talán, mint akármelyik torreádor, még sem lesz belőle sohasem büszke „grand" és jellemszilárd „casalleros", a Wertherek hazájában pedig nem változik a cigány puhalelkű, szőkefürtü „Jüngling "-gé! Úgy tekinthetjük mi e népet, mint a népvándorlások árjának utolsó hullámát, melylyel a Kelet elözönlötte a Nyugatot a XV-ik század elején. A cigányok maguk — még mai sajátos rejtélyimádásukkal — Középeurópában történt megjelenésükkor egyiptomi bucsűjáróknak mondták magukat, kiknek azért kell hét évig zarándokolniuk és a kereszténység alamizsnájából élniök, mivel őseik Jézust, midőn Ő szüleivel Heródes üldözései elől menekült, nem fogadták be maguk közé. A nálunk élő cigányok egy más legendához fűzik a maguk vándoréletüknek indokait. Szerintük, midőn Krisztust ellenségei felfeszítették, egy csapat cigány ment arra s ezek ahelyett, hogy kihúzták volna a szegeket az Üdvözítő tagjaiból, néhányan felmásztak a keresztfára, megfosztották Jézust ama kevés ruhájától is, mit üldözői rajtahagytak. Hogy miért hozzák kapcsolatba a cigányok a maguk életének történetét a vallás misztériumainak legfenségesebb momentumával, azt csak ők tudnák megmondani, kik később sokkal kevésbé legendás, de annál célravezetőbb eszközökhöz fordultak, amennyiben nemsokára Európa hemzsegett az egyiptomi „királyok"-, „hercegek"- és „grófok"tói. S így, ha végigtekintünk ezeken az adatokon, melyeket a maguk akadémiai szárazságában a tudomány emberei bocsájtanak rendelkezésünkre, szinte bámulatba ejtenek bennünket ama viszontagságok, melyek e népet érték. Midőn Európa területére tették lábaikat, először legendákkal, szinte koldulva akartak maguk iránt rokonszenvet kelteni, de midőn ez csak kevés alamizsnával járt, büszkén megszegik nyakukat s íme ! Születnek az egyptomi királyok és hercegek, akik felemelt fővel koronát s suveraint megillető tiszteletet követelnek. Később aztán vérszemet kapva elözönlik az országokat s kezdetét veszi az emberirtás. — A tartományok szigorú rendeleteinek végrehajtását elkerülik azzal a furfanggal, hogy