Balogh Bertalan szerk.: A Borsod-Miskolci közművelődési és múzeum egyesület 1904/5. évi évkönyve (Miskolc, 1905)

II. RÉSZ - Apróságok nagy emberekről

Lamartin, Lafontaine és Voltaire előre szuggerálják magoknak álmuk thémáját. De nemcsak ezek a módok szolgálnak a nagyok termelőképességeinek fokozására, hanem sokan az iszákossággal érik el ugyanezt, a mennyiben a bor fáradt idegeiket munkára ingerli. Nagy Sándornak szokása volt 10 kehely bort inni munka előtt. Ilyenkor igaz, hogy ingerlékeny is volt, de munkaképes is. Ilyen állapotban ölte meg legjobb barátját. Halálát is egy ilyen tízes kehely elfogyasztása okozta, mint azt Plutarkos megírja. Julius Caesart gyakran vitték haza katonái, de gyakran előfordult az is, hogy árokban aludt részegen. Horatius szerint Socrates, Seneca, Alcibiades és Cato is gyakran hódoltak a bor élvezetének. (Naratur et prisci Catoni saepe moero caluisse virtus). Talán ezeken a nemes példákon épült fel Horatius borszeretete is, mi az „ubi sunt tot pocula, dulciora melle" versből is kitűnik, a mit a lauriger Horatiushoz írt egy a középkorban élt borvirágos orrú scholastikus. Septimius Severus és II. Mohamed delirium tremensben haltak meg. Barbatelli olasz festőt Pocettanak (disznónak) nevezték kortársai, mert mindég részeg volt. Különben az olasz festők Michelangelói kivéve mind részegesek voltak. Torquato Tasso azt mondja: „Engem a bor és a szerelem tett tönkre. Ugyanígy voltak Rovani, Prága, Bourbon és Gluck. Ez utóbbiból citálom a következőket: „Szeretem a pénzt és a dicsőséget; a pénzen bort veszek, mely ihletséget ád s így dicsőséghez segít." Kár, hogy a pálinkát is szerette, mert ebből egy alkalommal oly sokat talált inni, hogy e miatt mondott búcsút az árnyekvilágnak. Ily különböző módon neveltetik a munkaképesség mesterségesen, míg néha véletlenül a legkülönbözőbb behatások alatt fogamzik meg az isteni szikra és szüli a zseniális gondolatot, vagy tervet. így látjuk ezt például Galvaninál, ki beteg feleségének kikészített békacombok rángatózásából a modern galvano electro-technika alapelveit fedezi fel. Newtonnál, a kit egy eső alma a föld vonzó erejére vezet.