Balogh Bertalan szerk.: A Borsod-Miskolci közművelődési és múzeum egyesület 1904/5. évi évkönyve (Miskolc, 1905)

II. RÉSZ - Apróságok nagy emberekről

Kean Edmund, a nagy angol Shakespere-alakító annyira uralma alatt áll egy egyszerű színi előadásnak, mint szemlélő, hogy görcsükbe esik össze egy érzékenyebb jelenetnél. Teljesen ellenlábasa ebben a tekintetben Tolstoi, aki egy színi előadás alkalmával nem lát egyebet, mint egy nagy, felfuvalkodott színészt, aki a szcéna padozatán kopog szeges csizmáival s közben elhuhogja „leitt akkordjait". Ez különben egy Wagner-operáról szóló referádájában van így megemlítve, melyben egyáltalában nem tűnik az ki, hogy az előadás reája illúziójával hatott volna, mint másokra szokott. — Mily csodás keveréke az ellentéteknek a nagyok sokadalma. Guillaume de Lonis francia költő csak sírva tudta Homéroszt olvasni s nem a fájdalomtól, de a gyönyörtől volt ily meghatott. Fraucia (ejtsd Fraucsa) Ferenc híres olasz festő Raphael egy képének láttára örömtől hal meg. Mily igaza van Kölcsey-nek, midőn saját finom lelkéről ítélve azt jelenti ki, hogy „úgy a nagy fájdalom, mint nagy öröm, kebleket repeszt". Ampere, a híres francia fizikus, a mai elektroteknika ősapja, midőn először látott tengert életében, majd meg halt a gyönyörtől és fél napon át nem tud szóhoz jutni a meghatottságtól. Ugyanő, a természet titkos és hatalmas erőinek kormányzója sírva fakad örömében, ha egyszerű zenét hall, de a komplikáltból semmit sem ért! Newton, a nagy fizikus, ha a legegyszerűbb feltevését beigazolva látja, ha a legkisebb találmányát nyélbe üti, nem tud nyugodtan ülve maradni, vagy tovább kísérletezni, hanem gyerekként szaladgál szobájában és örömében táncol. Gyerekes és igaz lélek, szentegyszerű kedélylyel párosulva jellemezték Gay-Lussac-ot és Davy-í, a lángeszű kémikust és fizikust, kik, ha valamit feltaláltak, gyakran perdültek táncra. Mariotte előbbinek szaktársa és barátja gyakran táncolt Gay-Lussac-ka\ együtt, talán akkor is, midőn a világhírű törvényt találták fel, melyet róluk neveztek el. Köztudomású dolog, hogy az ókor legnagyobb bölcse és tudósa : Archimedes, fejevesztettként száguldott végig Szirakuza utcáin, midőn egy hippotézisét beigazolva látta és nem szűnt meg naphosszat „heuréka"-t kiáltani, ami annyit jelent, mint „ megtaláltam ". Ily finom és gyengéd érzeletű léleknek a szellő is