Balogh Bertalan szerk.: A Borsod-Miskolci közművelődési és múzeum egyesület 1904/5. évi évkönyve (Miskolc, 1905)

II. RÉSZ - Nők szerepe az iparpártolás terén

A nő, mint közéleti iparpártoló, részint a meglevő szer­vezetekben, részint új, most alakúit vagy alakuló országos szervezetek keretén belül érvényesülhet. A meglevő szerve­zetek a nőegyletek. Egyelőre ezeknek kellene erélyesen be­folyni a hazai ipar propagandájába. Mód és alkalom van rá elég. Az idb. Lovassy Ferencné által az elmúlt esztendőben megpendített honi bálok eszméje üdvös célhoz vezet s öröm­mel látjuk, hogy az eszme már Miskolcon is kedvező fogad­tatásra talált. Kívánjuk, hogy ne maradjon kísérletezés a miskolci róm. kath. nőegylet c dicséretes ténye. Hogy péld. egyszerű honi karton nem elégít ki talán minden kényes ízlést, azzal ne sokat törődjenek a nőegyletek vezető­ségei. Ugyancsak a hazai ipar reklámjai és terjesztői lehetnek a nőegyletek a hevenyészett különféle kiállításon, karácsonyi, húsvéti és más alkalmi bazárok rendezésénél, és így tovább. De leghathatósabban a tagjaikra gyakorolt befolyás segíthet a honi iparnak. Nagyobb súlyt kölcsönöz az iparpártolásnak az orszá­gos szervezetek széleskörű tevékenysége. Ilyen szervezet első sorban a 40-es évek védegylete eszméjén életre hívott Magyar Védő Egyesület. Ez egyesület, mely az 1904. év tavaszán alakúit, jobbára a Pozsonyban 1844-ben megalakult és 1848-ban megszűnt Országos Véd­Egyesület nyomdokain halad. Már erről az egyesületről, mely­nek gróf Batthyány, Kossuth voltak apostolai, így ír Melháné Szaák Lujza, az akkori iparpártolási mozgalomnak egyik lelkes nőtagja.* „Azon perctől kezdve, mióta Kossuth kibontá a védegylet zászlaját, ő semmi másra nem számított, mint a magyar társadalomra s főleg a magyar hölgyekre. Erezte eleitől fogva, hogy a nagy és szép eszme csak úgy virágoz­hatik fel és csak úgy hathat üdvösen, ha fölkaroltatik a magyar hölgyek gyengéden ápoló karjai által." E meleg érzéstől áthatott szavak jelzik azon eszmei magaslatot, melyre a fényes múlt nagy nőalakjainak a hazai ipar iránt tanúsított lelkes kötelességérzete emelkedett, de jelzik egyszersmind az irányt, melyben a mai kor nőtársa­L. Gelléri már idézett munkáját.

Next

/
Thumbnails
Contents