Balogh Bertalan szerk.: A Borsod-Miskolci közművelődési és múzeum egyesület 1903/4. évi évkönyve (Miskolc, 1904)

II. rész - A középiskolai oktatás filozófiája

Legjobb ha elnémulsz. Bárha szíved fáj is, Nem hasznai itt sem köny, Sem érzékeny frázis. Vigasztalódj', ez a Vén poéták sorsa, Egymásután szépen, így megyünk el sorba! A KÖZÉPISKOLAI OKTATÁS FILOZÓFIÁJA. Z AZ ELMÉLKEDÉS, mely a középiskolai tanításra — és általánosabban véve a dolgot — az oktatásra vonatkozik, nem lehet érdektelen, sőt érdekesnek mondható, hiszen e pontnál gyermekeink sorsáról van szó, azokéról, akik a mi szíveinkről szakadtak le. Midőn »A középiskolai oktatás filozófiája« (magyarul bölcsészete) című kisded értekezésemet a mélyen tisztelt Közönség kegyes színe elé terjesztem, amely megszületését tanítói lelkesedésemnek köszöni és fogyatkozásának is ez szolgáljon mentségéül, mindenekelőtt arra a kérdésre kell megfelelnem, hogy az a rejtelmes görög szó, amit »filozofia« névvel illetünk, mit foglal magában? A filozófia az egyes tudományok összekapcsolója ; lelke, szelleme a kornak s egyszersmind valamely korszak gondolkozásának hűséges kifejezője.* A filozófia az egyes részeket kapcsolja egybe — és az összekapcsolás, az egybeállítás után elibünk tűnik az egész a maga tökéletességében, pompázó szépségében. Miként a festő az ő művészi felfogása és ízlése szerint kapcsolja egybe, fűzi egy egészszé a különböző színű festéket s ezáltal egy összefüggő, fenséges egészet alkot: éppen úgy a filozófia is a maga összekapcsoló erejével, a korszellem ecsetje segítségével teszi egyszerre láthatóvá az egyes tudományokat, hogy így egyetlen, harmonikus egészet alkotva, olyan képet adjon, melyen a néző szeme kellemes élvezettel és nyugalommal pihen meg. A filozófia a különböző tudományok * Dr. Alexander Bernát. Egyetemi előadások. 1894. Irta és 1903. január 4-én felolvasta Bihari Ferenc. Mélyen tisztelt Közönség!