Balogh Bertalan szerk.: A Borsod-Miskolci közművelődési és múzeum egyesület 1903/4. évi évkönyve (Miskolc, 1904)
II. rész - A nő társadalmi helyzete, tekintettel a múltra és jövőre
Igazolja ezt az, hogy kezdettől fogva kizárták a politikai jogokból annak dacára, hogy úgy a legrégibb, mint a legújabb korban nők voltak a politika legügyesebb irányítói : elzárták az önálló foglalkozásoktól. Róma fénykorában, midőn a műveltség általánosabb s az életmód magasabb és lendületesebb volt, miként napjainkban, nagy gondot fordítottak a nők neveltetésére, de az társadalmi helyzetöknek megfelelően a művészetre, zene, ének, tánc, festészet s költők tanulmányozására irányult... Majd a középkori elvadulásban sülyed a színvonal ; az úri nők sem tudnak írni-olvasni, változik a színtér... Az erkölcsök elvadulnak, a gyöngéd nő legkedvesebb szórakozása a véres sólymászat .. . Sorsa a megdicsőítés és a megégetés, a délceg lovagok ideálja és megrontó, ártalmas boszorkány . . . Aligha volna érdekesebb tanulmány, mintha a művelődés törlénelem egybeállítaná, hogy mi volt a nő az emberiség különböző korszakaiban a biblia asszonyi állatától, a mai kor szép nemének bájos képviselőjéig, Évától Cleopatráig vagy D'Arc Johannáig. Összegezve most már az idáig elmondottakat, a nő társadalmi helyzetének megítélésénél a polgáriasuk emberi közösség kialakulása óta a családi állás az irányadó. A nőt a családon kívül még a XVIII. század embere sem birta volna elképzelni s mikor ma, napjainkban szemünk láttára lépnek oly pályákra, a melyek fogalmaink szerint a családtól elvezetnek; a nagy többség idegenkedéssel nézi, hajlandó kinövésnek minősíteni s a mindenkor nagy számban levő konzervativek betöltik a levegőt jajveszékléseikkel az emberiség romlása felett. Álljunk csak meg egy pillanatra. Nem tekintve a jelenséget a köznapi életnek mindenkor a környezet szerint árnyalt szemüvegén ; az általános áttekintés magaslatára emelkedve s az egész jelenséget egységes törvényre igyekezvén visszavezetni ; okát, illetve magyarázatát abban látjuk, hogy a nő társadalmi helyzete kezd függetlenné válni a családi helyzettől, aminek következménye, hogy a nőnevelés sem a férfi életkörének kiegészítője, hanem közvetlenül az emberi egyetemes eszme hatása alatt irányul s a nő társadalmi helyzetének megkezdődött nagy átalakulását ebből a szempontból kell vizsgálnunk. Ma még csak a kezdet kezdetén vagyunk; a két
