Balogh Bertalan szerk.: A Borsod-Miskolci közművelődési és múzeum egyesület 1903/4. évi évkönyve (Miskolc, 1904)

II. rész - A nő társadalmi helyzete, tekintettel a múltra és jövőre

megtartván a nagyobbikat, újabb szolgálatba állott a kisebbikért . . . Amint látjuk tehát, a kezdetleges időkben is voltak már kényszer- és szerelmi házasságok. A keresztyénség üdvös hatása volt s nálunk Könyves Kálmán királyunk szedte törvénybe, hogy a leányt beleegyezése nélkül férjhez adni nem szabad, hogy az atyai akarathoz a leány beleegyezése is szükséges, amely nyilatkozat megtételének helyéül a szent oltár jelöltetett meg, mint olyan, hol az ember e földi világ befolyásaitól leginkább szabadulva, magába szállva, alkalmas ily nyilatkozat megtételére ... Azóta változatlan a helyzet. A szülei engedély ma is szükséges s a tényleges helyzet szerint hol ez, hol a kis leány beleegyezése bír nagyobb súlylyal. . . Mindezt azért soroltam fel, hogy bizonyítsa ez is azt az állítást, hogy a nők társadalmi helyzetét, szemben a férfiakéval, nem az egyenlőség elvei szerint rendezték. A társadalmak mindig a hatalom polcán levők szerint rendezkedtek be, a hatalom pedig intézményszerűleg a férfiaké volt mindég és mindenhol, esetleg Amazonia kivételével ... A férfiak kijelölték a maguk teendőjének körét, de megszabták egyszersmind a nőét is. És ezen megszabásban természetesen a saját érdeküket tartották szem előtt. Közép-Afrika, Ceylon, az indiai dombvidék kezdetleges emberi egyesületeiben a férfi foglalkozása a harc, a vadászat ; míg a lekötöttséggel járó földmívelést az asszony végzi és Strausz ismertetése nyomán köztudomású, hogy a bosnyák a vadászat és pásztorkodás mellett egyéb teendőit az asszonyával vagy asszonyaival végezteti és közmondása azt tartja: » Isten nem adott nekünk elég szamarat, de adott asszonyokat, hogy a terheket cipeljék. « Mindez igazolja, hogy a nő társadalmi helyzete nem az egyetemes emberi eszme, hanem a férfiak közvetlen érdeke szerint lett szabályozva. Amint az emberiség fejlődésében eljutott a családi élethez : a nő működési tere a családra szorítkozott s a fejlődő társadalom a családban elfoglalt hely szerint becsülte. A házi teendők ellátása, a gyermekek gondozása, később nevelése szükségessé tette a nőnek külső munkától való felmentését, ami lehetővé tette, hogy ruhá- 81 -