Balogh Bertalan szerk.: A Borsod-Miskolci közművelődési és múzeum egyesület 1903/4. évi évkönyve (Miskolc, 1904)

I. rész - A választmány jelentése

kötelességét, ha mindenhez, ami magyar, görcsösen ragaszkodik. Aki másként cselekszik, lehet jó hazafi, ha beszélni kell, de nem az a tettek mezején. Már pedig, tisztelt Tagtársak, elég volt a beszédből, amely cselekvési képességünknek a közélet minden terén útját szegte, most már végre tegyünk is valamit/ Nincsen arra szükség, hogy sok hű-hóval iparpártolási egyesületéhet alakítsunk, amelyeknek produktiv ereje aztán a hazafias szólamok tömkelegében merül ki. Itt csak arra van szükség, hogy tegyünk. Arra van szükség, hogy egyesületi kötelék nélkül is érezzük a magyar ipar pártolásában honpolgári kötelességeinket. Es ha egyszer ez a kötelességérzet át- és átfogja járni a szíveket és agyvelőket, akkor leszünk mi azok, amiknek lennünk kell: jó hazafiak, mert ma jó magyar hazafinak lenni annyit tesz, mint pártolni a magyar ipart ! Mi pedig borsodmegyeiek jó magyar hazaíiságunk mellett akkor leszünk jó borsodiak, ha szűkebb hazánkhoz, Borsodhoz és Miskolchoz ragaszkodunk. A tervezett iparművészeti kiállításon versenyre fogjuk hívni a mi iparosainkat a budapesti műiparosokkal és felelősségünk teljes tudatában mondjuk, hogy ezt a versenyt a mi iparosaink egy része ki is fogja állani és ha kiállotta úgy a kivitel és ízlés, művészi qualités, mint az árak tekintetében, akkor nem hisszük, hogy volna ennek a megyének csak egy fia is, aki — hacsak nem nagyzásból — másutt szerezze be szükségleteit. Nov. 8-án tartott üléséből választmányunk felterjesztést intézett a kereskedelmi és pénzügyi miniszterhez portómentesség és díj- és adómentes sor-