Balogh Bertalan szerk.: A Borsod-Miskolci közművelődési és múzeum egyesület 1903/4. évi évkönyve (Miskolc, 1904)

II. rész - Művészi nevelés és a műipar fejlesztése

Belgium az egyetlen ország a világon, amelynek aránylag a legtöbb művészakadémiája van.* Ez akadémiák mind községiek. Az antverpeni akadémiát már a XVII. században alapították ifj. Teniers Dávid híres festőművész kezdeményezésére s ez ma is a legelsők egyike. Úgy ezen akadémiákban, valamint az újabban a kormány felügyeleti joga, a nagymérvű kormánysegélyek** dacára is, csak a tanítási és fegyelmi szabályok, meg a tanárválasztások megerősítésére terjed ki. Ezt gyakorolja az erre szervezett tanács : Conseil de perfectionnement de l'enseignement des arts du dessin, melynek elnöke maga a belügyminiszter, aki az összes művészeti ügyeket vezeti. Az akadémiákon majd mindenütt ingyenes az oktatás és pedig az idegeneknek is, akik szintén bejuthatnak, ha a belföldi növendékek be nem töltenék a helyeket. Mert a takarékos nép ez intézeteket a legtöbb helyütt régi klastromokban vagy más célú középületekben helyezte el. A tanárok javadalmazása is — kivált a kisebb városokban — igen szerény, néhol évi 3 — 400 frank s átlag egész Belgiumban 2000 frank. Ennek több oka van : először is a közérdek iránt való lelkesedés, másodszor a nagyfokú versengés ez állásokért s végül az a körülmény, hogy a tanárok nincsenek úgy lekötve, hogy művészpályájukat amellett ne folytathatnák. Az akadémiákba és iskolákba a fölvétel rendkívül szabadelvű ; néhol fölveszik 7 évestől kezdve, másutt 10—15 éveseket s a legszigorúbb intézetben is az írni, olvasni és számolni tudás a föltétel. Ennek ismét az a magyarázata, hogy ott az elemi oktatásban nem kötelező a rajztanítás és általában az elemi és középiskolai növendékek a szakiskolák és akadémiák esti tanfolyamain az iskolai pályájuk folytatása mellett párhuzamosan tanulhatják a rajzot. Ez termé* 1865-ben 4.845,906 lakos mellett 59 művészakadémiája volt 10,607 növendékkel. Vagyis minden 457 lakosra jutott egy-egy akadémiai növendék. Ez az arány azóta növekedett. ** 1863-tól kezdve az antverpeni akadémiának nyújtott kormánysegély évi 36,850 frank s az építkezésekre évi 25 ezer frank volt 10 évre megszavazva.