Balogh Bertalan szerk.: A Borsod-Miskolci közművelődési és múzeum egyesület 1903/4. évi évkönyve (Miskolc, 1904)

II. rész - Művészi nevelés és a műipar fejlesztése

Franciaországban mindig kiválóan megbecsülték a mű­vészetet. A fejedelmek, a híres műgyűjtő I. Ferenc óta min­dig előljártak a jó példával ; valamint a tudomány fejedelmei is. A francia tudományos akadémia, a világhírű Institut is a szépművészeteket az elvont tudományokkal régen egyenlő rangra emelte és gondozza a 4-ik osztályában, melynek neve: Académie des beaux-arts. — Ujabban pedig egy külön minisztérium, a Ministère des beaux-arts (szépművé­szetek minisztériuma) intézi és fejleszti az egész ország mű­vészeti ügyeit. II. A fentebbiekből érthető, hogy Franciaországban a grands arts és az arts a l'industrie soha sem távoztak messze egymástól és a műipar nem került olyan alárendelt helyzetbe, mint más nemzeteknél. A franciák mellett messze elmaradt többi nemzetek az 1851-iki londoni világkiállításon észlelték először ezt a jelenséget és akkor jöttek rá arra az igazságra, hogy a nagy művészetek és a műipar tulajdon­képpen édes testvérek és azok voltak mindig a művészetek virágzó korszakaiban is. Ekkor kezdették meg a müiparnak iparművészetté fejlesztését. Az angolok e tárlaton észlelték, hogy múipari cikkeik a többi, főleg a franciák cikkei mellett elmaradtak a rossz ízlés miatt. Ezért rögtön nagy mozgalmat indítottak úgy a kézmű- és gyáriparos osztály, valamint a fogyasztó közönség ízlésének nemesbítésére. E mozgalomnak (the art-mouvement) a királyné férje, Albert herceg állott az élére, kinek kezde­ményezésére a közoktatási bizottság kebelében (Comity of education) megalakult az iparművészeti szakosztály (Art­Departmeat), mely az angol nép művészeti nevelését csak­nem kizárólag közvetíti. Tevékenysége három irányban terjed ki : segélyezi s külön tanfelügyelőkkel ellenőrizteti a pártfogásához folyamodó iskolákat ; továbbá az iparművészeti iskolák rendelkezésére bocsát a szemináriumában képzett rajztanárokat, s végül a South-Kensington Muzeumot fej­leszti és működését irányítja. »Ez intézet, — írja Keleti — mely nem csupán a munkásoknak, hanem általában a nagy közönségnek önműve-

Next

/
Thumbnails
Contents