Balogh Bertalan szerk.: A Borsod-Miskolci közművelődési és múzeum egyesület 1903/4. évi évkönyve (Miskolc, 1904)

II. rész - Művészi nevelés és a műipar fejlesztése

anyagiság egész erővel tört rá az emberiségre. Mindenben csak az anyagi haszon hajhászása, az egyéni boldogulásnak minden egyéb fölé helyezése mind sivatagabb pusztává perzselte az ember lelki világát. A szépnek a kultusza mindinkább háttérbe szorult. Arra kellett tehát és arra kell tanítani az embereket, a nemzeti társadalmakat, hogy a mindennapi élet minden mozzanatában ne csupán a hasznosság szempontja, hanem a szépnek a kultusza, a művészeti szempont is szerepet nyerjen. Mivelhogy azonban a realizmus még korunkat is hatalmában tartja, az egyes nemzetek a saját nemzeti művészetük kifejlesztését tekintik legelső és legfőbb kötelességüknek. A reális kor kényszere szülte tehát azt a versengést, amelylyel minden nemzet a maga művészetét, műiparát a többié fölé akarja emelni. Az önző védekezés kényszere folytán pedig a maga művészetét, műiparát világszerte, de legalább saját hazájában, a más nemzetekéivel szemben megoltalmazni életbevágó kötelességének ismeri minden nép, minden nemzet. I. A művészet népszerűsítését célzó intenzív mozgalom a nyugoti nemzeteknél immár egy félszázados múltra támaszkodik. És csaknem egy félszázad kellett ahhoz, hogy e mozgalom erőteljesebb hullámverései hozzánk is eljussanak és a magyar társadalmat is fölrázzák szunnyadásából. Legújabb alkotmányos életünk első éveiben akkori lánglelkű közoktatási miniszterünk, br. Eötvös József, a művelt nyugat művészeti mozgalmainak roppant horderejét és fontosságát felismervén, kiküldötte Keleti Gusztávot (az Orsz. Mintarajziskola és rajztanárképző nemrég elhunyt igazgatóját) a külföldre azon célból, »hogy a művelt külföld művészeti képezdéit s általában a képzőművészet segedelmével a közízlés emelésére szolgáló intézményeket tanulmányozzam E kiküldetéséről beszámoló, 1870-ben megjelent terjedelmes tanulmányában így ír Keleti: »A gyakorlati bölcsészet világra szülte legifjabb gyermekét, a nemzetgazdaság tudományát, mely egyebet sem kutat, mint azon feltételeket és módokat, melyek mellett az