Balogh Bertalan szerk.: A Borsod-Miskolci közművelődési és múzeum egyesület 1903/4. évi évkönyve (Miskolc, 1904)
II. rész - Március 15
óhaját fejezte ki, hogy a katonaság esküdjék meg az alkotmányra És másnap nagy napra virradt a magyar, a kis ibolya, mely 13-án bimbóba szőkéit, e napon kitárta szirmait, harmat helyett a honfiúi örömkönnyek mindennél drágább cseppjei csillogtak rajta. Mindnyájan tudjuk, mi történt másnap, mint szólalt meg a 12-ik pont mellett a »Talpra magyar«, mint szabadult fel a sajtó s mint tette magáévá a 12-ik pontot Pestváros hazafias tanácsa s tudjuk azt is, hogy e magasztos nap méltó befejezéseként a feltámadt népszabadság ereje mint törte össze a zsarnokság áldozatainak a bilincsét, s mint szabadítá ki Stancsicsot és társait. A hazafias szent mámor futó tűzként terjedt el az országban, egy volt a magyar nemzet szívben lélekben. Nemsokára megalakult az első magyar független felelős minisztérium s a vérnélküli forradalom már-már befejeződött, már-már valóra vált az álmok álma, s a virág már gyümölcsöt kezdett teremni, amidőn a sötét ármány vad fergetegje megjelent. Fellázították ellenünk a nemzetiségeket, Jelasics vad hordájával betör az országba, Pétervárad, Újvidék és Szent-Tamásnál a rácok, erdélyben az oláhok, a felvidéken a panszlávok emelik fel gyilkos, rabló és gyújtogató kezeiket ellenünk. És elkövetkezett a legendába illő, meseszerű mythosi harc, olyan harc, aminőt egy nemzet története sem tud felmutatni. Gyermek if jakból, aggokból, sőt nőkből is hősöket növelt a honszerelem, szent lett a honvéd nevezet; s harcolt a honvéd oly halálmegvetéssel, mint a kölykeit védő bősz oroszlán. Fölhangzott a vezényszó : előre ! És rohant a honvéd mint a fergeteg, ha kellett, a biztos halálba, ajkán e kiáltással : éljen a haza ! S ha a gyilkos ágyútűz, a kartács és bomba megritkította a sorokat, megüzente Ő, a nagyok na gyJ a > a nemzet atyja, hogy elfogyott a regimentje és termett a honvéd, mintha csak a föld alól nőtt volna ki, megteltek újból a megritkult sorok és fölhangzott újból a versenyszó, hogy előre! A székely néprege szerint, Csaba vezér lovas hadával a tejúton, a hadak útján keresztül mindég megjelent a szék-
