Balogh Bertalan szerk.: A Borsod-Miskolci közművelődési és múzeum egyesület 1903/4. évi évkönyve (Miskolc, 1904)
II. rész - Március 15
a hermelines bibor palástból bohóc sapkát csinált s királyságból 2 nap alatt köztársasággá lett. S ahogy szállt, — szállt a szabadság szele hegyen, völgyön, rónán át, mindenütt felolvasztotta a haza és lelkiismeret szabadságára rakott bilincseket. Elérkezett március 13- ika, s a hóvirág után a szerény, de illatos kis ibolyácska is bimbóba szökelt. E napon történt Kossuthnak első agresszív fellépése, e napon monda a nagy messiás az alsó táblán tartott beszédében: »Mi rajtunk egy fojtó gőznek nehéz átka ül, a bécsi rendszer csontkamarájából sorvasztó szél fú ránk, mely idegeinket meg-megmerevíti s lelkünk röptére zsibbasztólag hat«. Ugyan e beszédében alkotmányt követelt az osztrák örökös tartományoknak is, mert büro és bajonett — mint monda — nyomorult kapocs. Végül indítványozta, hogy intézzenek egy feliratot a királyhoz, melyben a nemzet vágyait és terveit tárják fel egész őszintén s kérjék ahhoz a korona hozzájárulását is. A tábla határtalan lelkesedéssel egyhangúlag magáévá tette a Kossuth indítványát, de nem így a főrendek, kik gyáva hyperlojalitásból előbb a bécsi körök véleményét óhajtották ez ügyben megtudni és e célból István főherceget, Magyarország nádorát Bécsbe küldték. Pesten ezalatt forrongtak a kedélyek, a főrendek magatartása miatt nagy volt az elkeseredés. Az ifjúság a Pilvax-kávéházban a szabadság csarnokában, a polgárság pedig az Ellenzéki-körben tartotta összejöveteleit és ott vitatták meg a politikai eseményeket. Pesten ez időtájban már úgy a társadalmi, mint irodalmi élet igen fellendült, a 10-ek társasága magához ragadta a pesti társadalom irányítását és vezetését. Az egész Pest olyan volt, mint egy puskaporos hordó, csak egy szikra kellett, hogy felrobbanjon és e szikra március hó 14-én este át is pattant Bécsből, ahol kiütött a forradalom s meghúzták a lélekharangot a Metternich-kormány felett. És elérkeztek a világtörténelmileg is fontos pillanatok. 14- én este a mindnyájunk által ismert s a magyar nemzet óhaját oly tömören s egyszersmind oly híven kifejező 12 pont közkézen forgott már. Csak három pontját akarom ez alkalommal felemlíteni, az 5-ik pont nemzeti összeget, a 9-ik pont nemzeti bankot kivànt, a 10-ik pont pedig azon