Balogh Bertalan szerk.: A Borsod-Miskolci közművelődési és múzeum egyesület 1903/4. évi évkönyve (Miskolc, 1904)

II. rész - Március 15

önkénynek vérbe fojtani. A magyar nemzet szárnyait kezdte bontogatni. Kazinczy Ferenc, a két Kisfaludy, Csokonai, Berzsenyi, Kölcsey és Vörösmarthy Mihály, mint a nagy tavasz előhírnökei és pacsirtái, felhívták a magyar nemzet figyelmét a hasadó hajnalra, bátorították a csüggedőket, lelkesítették a harcolókat, palotába és kunyhóba egyaránt behatolt Vörösmarthy szózata, rongyokban és bíborban egy szívdobbanással, egy lelkesedéssel olvasták, hogy: » Hazádnak rendületlenül légy híve óh magyar !« És a magyar nemzet rendületlenül hű is maradt a hazához, sőt kart karba öltve, izmait megfeszítve dolgozott azért a szebb jövőért, melyet a nagy költő megjósolt, amely után »buzgó imádság epedez százezrek ajakán.« Széchenyi, a legnagyobb magyar és Kossuth Lajos, a magyar nemzet atyja, már faragják az új Magyarország fundamentumának alapköveit. Széchenyi megveti alapját a magyar tudományos akadémiának, közrebocsátja 5 korszakot alkotó művét s a Hitel, Világ és Stádium lapjairól egy meseszerű új világ tárul fel a magyar nemzet előtt. Megépíti a lánchidat, szabályozza a Tiszát s Dunát, megindítja rajtok az első gőzhajókat, lerakja az első vasút acélsínéit, korszak-alkotó eszméivel felöleli a hitel- és birtokviszonyokat, fellendíti a mezőgazdaságot, de főleg a magyar társadalmi életet. Az általa, illetve kezdeményezése folytán alapított kaszinók és társas-körök mindegyike egy-egy hatalmas szikla, szilárd pillér lett, melyre az új Magyarország felépítésénél bizton lehetett számítani. És Kossuth Lajos megfújta a tárogatót a Pesti Hirlap hasábjain, hogy új életre serkenjen a nemzet, hogy felköltse a szendergőket, megnyerje a pecsovicsokat és maradiokat, liberális nagy reformjai részére. És az ige és az eszme szállt, gyorsabban repült az őseinket vezető turul-madárnál, belopta magát a kunyhókba és palotába. A nemesség itt-ott már jobbját nyújtja a jobbágynak és a szegény jognélküli földhöz ragadt szolganép először látja beteljesülve a biblia amaz igéjét, hogy minden ember az Isten képére van teremtve. Kossuth országgyűlési tudósításai ekkor már a legnépszerűbb és legelterjedtebb olvasmányokká váltak, népszerű-