Balogh Bertalan szerk.: A Borsod-Miskolci közművelődési és múzeum egyesület 1903/4. évi évkönyve (Miskolc, 1904)

II. rész - A fogak és a száj ápolásáról és gondozásáról

És addig sírt a grófkisasszony S zokogott a trubadúr Míg megjelent a láthatáron Egy öreg úr, egy öreg úr. Az öreg úr (fegy gazdag herceg) A gróf kisasszonyt kérte meg, A költő pedig visszakapta A verseket, a verseket. A FOGAK ÉS A SZÁJ ÁPOLÁSÁRÓL ÉS GONDOZÁSÁRÓL Irta és 1904. február 21-én felolvasta dr. Halász Henrik. Z, AMIT elmondandó vagyok a fogak és száj ápolásá1 *• ról, olyan fontos tudni és megszívlelnivalókat tartalmaz, olyan komoly kioktatása az emberi szervezet kapujának, a szájnak, rendben és tisztántartására, hogy kérem Önöket, teljes, odaadó figyelemmel hallgassák meg előadásomat és mélyen véssék azt emiékökbe és hagyományként adják át családjuknak azt, amit belőle megtartanak, mert nem is sejtik Önök, minő nagyfontosságú tényező egy-egy emberi élet megtartására, az egészségnek megóvására, a szájnak tisztántartása. 15 éves orvosi gyakorlatom alatt szerzett meggyőződésem, miszerint az emberi testnek alig van egy része is, melyet olyan hiányosan gondoz a legtöbb ember, — tisztelet a kivételnek, — mint a szájat és fogakat, noha éppen a fogak és száj a legkínosabb tisztaságot igénylik, mert az emésztő csatornának legfontosabb szervei. Valamirevaló intelligenciájú ember — általános szokás szerint — reggel, a felkelés után kimossa a száját és fogait is úgy ahogy megkeféli és míg az alig hihető, hogy valaki tisztátlan kézzel ülne az asztalhoz, de az bizonyos, hogy az emberek nagy többsége nem utálja tisztátalan, tehát kimosatlan szájjal és tisztítatlan four, Ki