Balogh Bertalan szerk.: A Borsod-Miskolci közművelődési és múzeum egyesület 1903/4. évi évkönyve (Miskolc, 1904)

II. rész - A szemről és annak megelőzhető betegségeiről

esetlen vakok között olyanok, akik csakis önhibájuk következtében vesztették el szemük világát, vagy vigyázatlanság folytán talán veszélyes munka közben, vagy — ami sokkal gyakoribb — kicsiny bajnak kellő figyelemben nem részesítése, elhanyagolása, nem ritkán a kapott utasítások be nem tartása következtében. Nem is gondolná az ember, hogy ezek az öngyilkosnál szánalomraméltóbb egyének a műveltebb, tanultabb néposztályokból mily gyakorisággal kerülnek ki. Ha pedig ezen sajnálatos ténynek okát keressük, megtaláljuk azon ősrégi balhiedelmekben, amelyek ellenében korunk felvilágosultabb szelleme csak részben óv, mert ha fokozottabb is lehet az általános haladással az egyes embernek műveltsége egyrészt, úgy másrészt — nem tarthatván lépést az ismeretek terjedésével a véges emberi agy — úgy lefoglalja egy-egy szakképzettség az átlagos emberi agyat, hogy a legtöbb a nem szakjabeli haladásokról csak egyes feltűnőbb eredmények észleléséből szerez tudomást. Mivel pedig éppen az orvosi tudományágak azok, amelyek különleges abc-jének ismerete nélkül az e téren elért immár sok vívmány meg nem érthető, ennélfogva a képzelőtehetségnek most is a legtágabb tér kínálkozik a betegségeknek úgy magyarázata, mint azoknak gyógyítása körül. A kínálkozó bő alkalom sokszoros felhasználása pedig megnyilvánul azon sokféle népies gyógyításmódban, amelyek a kuruzslás fogalma alá tartoznak. A gyógyítás ugyanis csak akkor tudományos, tehát csak akkor érdemelheti meg az orvoslásnak nevezetét, ha az a természettudományok egyedül jogosult módszerét követve, az életnyilvánulásokat úgy ép, mint kóros állapotban észlelés útján megismerni, az észlelt elváltozásoknak okait kutatva, ezen okok elhárításával az okozatokat, a kóros következményeket, tehát a betegségeket elhárítani, meggyógyítani igyekszik. Ezen módszert követve s nehogy a kuruzslás terjesztésének bűnébe essem, előre kell bocsátanom az emberi szem alkotásának rövidke ismertetését, hogy célomat — magunktartásának megértetését az elkerülhető szembajokat illetőleg — minél inkább megközelíthessem. Nem nehéz e feladat addig, míg a külső, látható rész-