Szentpáli István szerk.: A Borsod-Miskolci közművelődési és múzeum egyesület 1901. évi évkönyve (Miskolc, 1902)

kezektől eredt, magyaros illusztrácziókkal díszített, becses tartalmú ifjúsági olvasmányokat. Igy fog ez a fejlődés haladni mind fokozottabb mérvben, mig az egyik után a másik nemzedék mindinkább belenő az ízlésbe és egyszer csak azon veszik észre, a kik azt a kort majdan megérik, hogy a vidéki lakosok falain is a csúf olaj nyomtatványokat ízléses sokszorosítások, vagy éppen az eredeti művek váltják fel, hogy a leány asztaláról eltűnnek a német-gvártotta Poesie-k, az ő émelygős rajzaikkal és verseikkel, a himzŐ-rámára Ízléses, magyaros rajz kerül a német-eredetü „drukkolás" helyett és annak az ifjúságnak az emlékkönyvbe irt gondolata is jó izlés, önálló, egyenes, magyar jellemet fog visszatükrözni; hogy majdan férfivá érve, szintén bátor, egyenes jellemmel, tiszta öntudattal és lankadatlan erélylyel álljon meg a közpályán is a magyar nemzet, a magyar haza felvirágoztatására. Ugy legyen.