Szentpáli István szerk.: A Borsod-Miskolci közművelődési és múzeum egyesület 1901. évi évkönyve (Miskolc, 1902)
Gondoljunk csak a régmúlt századokban a nők elzárt életmódjára, a mikor a háborúk fogyvorzajában, az élet kemény harczában kifáradt férfi hazaszállott megpihenni az ő puha fészkébe, édes otthonába, a melyet mig ő erős karral megvédelmezett a külvilág el hm, addig a nő gyöngédsége megaranyozott számára, küzdelmeink méltó jutalmául. Mennyi nemes érzelmet, mennyi gyöngéd vágyat, mennyi édes reményt és örömöt örökítettek meg a linóm női kezek hímzői-tűi sok századok folyamán; megteremtve ezzel az iparművészet nagyszerű világát, a házi iparművészetet, a mely oly hatalmas befolyással volt az iparművészeti stílek kifejlődésére is. Hazánkban is, bárha csak főúri és gazdag családoknál, már századok előtt szerepelt a képiró-művészet. mint a főurak szépizlésének bizonyítéka. Báró Radvánszkynál 1 ) olvassuk, hogy „egy gondos várúr szobáinak kifestését nem bizta a szobafestő szeszélyére és ízlésére." A drágább diszitésü boltozatok mellett festett deszkamennyezetek is fordultak elő a „palota szobákban." E nemben pompás ajándékhoz jutott a mi muzeumunk is nem régen. A megyasszói eV. ref, egyház újjáépített templomának régi, festett deszka menyezete ez, melyet két miskolczi asztalos mester: Asztalos Imre és Asztalos István díszítettek igen érdekes, változatos, magyaros ornamentikával a 18-ik század első felében. (1735.) Báró Radvánszky mondja továbbá, hogy a 16. és 17. században a fehér ruhát is arany-, ezüst- és selyem-szálakkal kihimezték, kivárták magyar, török és lengyel varrással. A himzéseket nemcsak képzeletből, vagy minták után készítették, hanem „írás után" is, azaz „előzetesen készített szabályos rajzok után," melyeknek vonalai által vezettetett a hímző tű. Tehát a rajzolás művészete már századokkal ezelőtt otthonos volt a magyar főúri paloták és nemzeti udvarházak leányszobáiban is. Hogy mily fontossága volt a rajzolásnak már a legrégibb ó-korban, elég csak utalnom az ó-kor keleti népeiB Radvánszky Béla,: „Magyar családélet és háztartás a XVI. és XVII. században."
