Szentpáli István szerk.: A Borsod-Miskolci közművelődési és múzeum egyesület 1901. évi évkönyve (Miskolc, 1902)

Szeinünk tehát, egyik leghatalmasabb érzékszervünk megcsalt minket. Nem szabad azt gondolnunk, hogy érzékeink minden esetben igazmondó híveink, gyakran fedik el előttünk a valót. Feltéve azonban, hogy érzékeink soha sem hazudnak, ól; a való dolgoknak csupán az Ő tükrökben tünetkező képét mutatják nekünk, de hogy ez a kép hűséges-e, s hogy a dolgoknak az előttünk tünetkező tulajdonságai valódi tulajdonságai-e ezeknek, éppen ez a kérdések kérdése, melyre Kant, a 18. század leghíresebb német ph.il.osophusa tagadó választ adott. Az ő fejtegetéseinek ugyanis az a kicsúcsosodó eredménye, hogy a dolgok egyáltalában, valamint ezeknek összessége, a mi világunk, annál kevéssé a túlvilág, soha meg nem ismerhető, mivel épen megismerésünk eszközei: érzékeink vetik reájuk a meg ismerhetetlenség íátyolát. Mi a dolgokról csupán annyit tudhatunk a mennyit érzékeink mondanak nekünk, de hogy mindezek mögött mi rejtőzködik, az még legmélyebb titok. Tulaj donképpun a tünemények világában élünk és a való világról halvány sejtelmünk sincs. Kantnak ezt a salamoni Ítéletét, az ő korában azok, a kik nem értették meg, úgy magyarázták, hogy a világ egyáltalában nem létezik, hogy a mi életünk merő álom. Ez a félreértés ugyan fájt Kantnak és saját én-ünkkel bizonyította a való világ létezését. Nevezetesen, feltéve, ha nincs is valódi világ, azt csak nem tagadhatom, hogy én vagyok, mert ez a legnagyobb Őrültség lenne. Szőrszálhasogatásnak tűnik fel a dolgok tulajdonságainak valódi megismerésére vonatkozó eme könyörtelen kételkedésünk a felszínes szemlélődő előtt, azonban mélyebb gondolkodással belátjuk, hogy ha valamit absolut biztosan akarunk tudni, bele kell mélyednünk annak legtitkosabb rejtekeibe is és a hosszas kételkedés többet használ, mint az elhirtelenkedett, gyors ítélet. Az eddigiekben körvonalaztuk, hogy a dolgok maguk, valamint ezeknek valódi tulajdonságai megismerhetetlenek, mert subjectiv mivoltunk, érzékiségünk tükrében látja a tárgyakat. Hogy mi a villamosságnak, mi a fénynek a lényege, azt még senki sem tudja, legfeljebb alkalmas föl-