A Borsod-Miskolci közművelődési és múzeum egyesület 1900. évi évkönyve (Miskolc, 1902)

földrétegtől megkiilömböztethettük. A tűzpad darabok egész tömegében nem egyszeri égetést mutatnak. Felszínük kemény, azon alul porlósak és lazábbak. A természetes tűz. pl. villám által gyújtott fa nem alkot tömegében ellenálló égetett földet. A felszín megpirul, de a mint mozdítjuk, áztatjuk, szétporlik és nyoma sem marad a mozgó árban. Tehát az sem lehet, hogy villám által gyújtott fa által égetett föld maradványa legyen, mert ez nem maradt volna meg a durva kavics és éles kovadarabok rohanó árjában és az ezeket évezredeken át locsoló vízben. Emberi kéz által készített tűz égette ezt keményre, hogy az idők számos ezer évekkel mérhető hosszúságán át időnkig fennmaradt. Ásatásunk alkalmával valamivel magasabb rétegben találtak tanítványunk egy koponya (homlok csont) darabot. Most már csak azt kell eldönteni, hogy a réteg melyben találták diluvialis-e ? Ez pedig elvan döntve a következők által : Jelentésem elején mellékeltem a rétegzet átmetszését. Jeleztem, hogy az alluvialis réteg alatt van homok és kavics és ezek alatt van lősszerű iszap réteg, mely vizáteresztő; nedves állapotban kék agyagnak látszik, levegőn megkeményedik és sárgásbarna szint vesz fel Ebben már találhatók lőszcsigák. Tehát ez a ïéteg diluvialis. Ez alatt homok és kavics van. Ebben találtuk a téglarögöt és koponyát, számtalan mammuthcsont töredéket; ezalatt ismét loszszerű réteg, mely a felebbihez hasonló, csakhogy csiga körületekben dúsabb s lőszcsigákat (Helix hispida, Helix arbustorun, Clausilia pummila. Succinea oblonga, Puppa Muscorum). Ezalatt találtuk a legépebb mammuth csontokat ós a lerajzolt koczközt. Világos tehát, hogy diluvialis rétegben, egész terjedelmében ép, áttöretlen lősz lepel alatt találtuk, ugy ezt a kőeszközt, mint a téglarögöt és koponyát. Kétségtelen tehát, hogy a diluvialis ember Miskolcz vidékén élt és igy Miskolcz adja a kétségtelen bizonyítékot arra, hogy a palaelolith kor hazánkban is meg volt Kutatásaink sokkal kezdetlegesebbek, sokkal kisebb körűek, semhogy ezekkel végleges ítéletet mondhatnánk,