A Borsod-Miskolci közművelődési és múzeum egyesület 1900. évi évkönyve (Miskolc, 1902)

nyék, melyek között találtuk s a leletek, melyekkel találkoztunk, adják meg ennek jelentőségét. Hogy a lelet érdekességét jobban megérthessük, ki kell térnünk itt a diluvialis ember kérdésére. Miután ezt a kérdést valamelyik estélyünkön felolvasás utján bővebben fogom tisztelt tagtársaim között elő adni, itt csak a hazai esetekre térek ki s azok között is a minket leginkább érdeklő Bársony János féle leletre, melyet Hermann Ottó jeles tudósunk irt le az Archaeologiai Értesitő XIIí. kötet 1. számában (1893. febr. 15-én jelent meg.) A lelet története — a mint tudjuk — az, hogy Bársony János ügyvéd úr —- aki egyszersmint a Borsod-Miskolczi múzeum ügyeit vezető múzeum bizottságnak Miskolcz városa részéről kiküldött tagja — a Szinva jobb partján a Szinva és a Sötétkapun átvezető most Rákóczyutczának nevezett utcza keresztezése mellett, épen ott, hol az Avas ormáról levezető lejtő véget ér, házat épittetett, s az építés, illetve alapozás közben három darab kovakövet találtak, melynek külső alakja az ember kezének munkáját mutatta, de oly primitiv munkát, hogy Hermann Ottó a Mortillet franczia tudós által „Chelles" typusnak nevezett fotmával tartja azonosnak. A kő anyaga is megfelel annak, melyből a francziaországi kétségtelen palaeolith eszközök készültek, csupáu a geológiai viszonyok nem támogatják azt az állítást, hogy az említett lelet palaeolith volna, mert bár jeles tudósunk széleskörű összevetéssel, nagv tudással és teljes meggyőződéssel vitatja, hogy 1. a talált leletek anyaga megfelel egyfelől az effajta eszközökének s miután silex, mely hazánkban is előfordul s közel hozzánk is található, esetleg az u. n. Tűzköves dűlőből is kerülhetett elo, tehát nem volt szükség érette távoli vidékre fáradni. 2. Az eszközök megmunkálása oly primitiv s oly jellegű, milyen általában az őskokori tárgyaké: tördelés, szilánkolás, de nem pattintgatás, s nem csiszolás által van alakítva. 3. Részletesen megvizsgálja a hazánkban eddig talált őskó'korinak tartott leleteket u. m. 1. az alvinczi kőszekerczét (melyet elefánt foggal); 2. a kolozs-monostori cserepeket, melyeket Rhinoceros és más csontokkal találtak; 3. az ó-ruzsini kőkori leleteket; 4. a nándori barlang