A Borsod-Miskolci közművelődési és múzeum egyesület 1900. évi évkönyve (Miskolc, 1902)
tor vár vidékére. Itt is világos nyomai vannak az őstelepűloknek s valószínű, hogy tüzetes vizsgálás földbe vágott lakásokat fog kideríteni. Ezeknek kinyomozásán kívül meg kell vizsgálni az ü. n. Kovabánya laposa dűlőt, hol állítólag kovakőbánya volt s most is bőven található kovakő. Ásatásokat kell végezni Geszt határában s a sályi és kácsi patak mentén számos helyen, melyek igazolni fogják, hogy ez a vidék az őskorban sűrűn lakott föld volt. Fel kell ásatni az u. n. Halomvárat is, átkutatni Harsány, Aranyos és Kis-Győr vidékét s újból áttanulmányozni a vattai Testhalom dűlőt. Mielőtt azonban ehhez hozzáfogtunk volna, próbaásatást rendeztünk Szirmabessenyőn. A grófi gazdasági udvar és a plébánia kertet felástuk s megállapítottuk, hogy gróf Szirmay Alfréd már onnan mindent kiásott. Áttettük tanyánkat a Sajó balpartjára a Berekbe, a két Bessenyő határa között talált egyik dombra, melynek a Sajó felőli szegélyén hamu, cseréptöredék volt látható s melyről terramare-szerű telephelyre következtettem. A próbaásatás igazolta is ezt. Alig mélyedt az ásó a földbe, számos cserépdarab emelkedett ki a fekete humuszból. A cserépdarabok anyaga durva, nem iszapolt agyag ; grafit, mázos cserépdarab s későbbi korból származó edény és eszköz csak a felső részen s kisebb mértékben volt található. A telep gyűrű alakú, nagyobbik átmérője 300, kisebbik 240 méter körüli lehet. Csak lépéssel mértem fel, mert később szándékoztam ezt részletesen eszközölni, de a tudatlan nép még az ásatást sem engedte folytatni. Ennek különben az is az oka, hogy a 4—5 öl széles latifundiumok tulajdonosai nem hiszik, hogy valami értékeset el ne vigyünk az övékből; másfelől gazdasági szempontok sem kedvezők ' a mi ügyünkre, mivel azonban Wittner Gyula úr biztosított, hogy a sajó-kereszturi legelőn hasonló halom található, melynek felásása ellen kifogást senki sem tesz, félben hagytam az ásatást. Észleleteim a következők. A Jmlom [egész teljességében em beri alkot ás. A legmagasabb emelkedés az anyaföldtől 5 méter. A gyűrűnek a Sajó felőli területén, a parttól 40 méternyire egy 30 méter hosszú
