Janó Ákos: Sárospatak és vidéke helytörténeti, néprajzi irodalma. (Documentatio Borsodiensis 7. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1987)

BEVEZETÉS

vehettük figyelembe. Munkánk második része, a mutató, részint tematikus rendezésben, részint az egyes tájegységekre bontva, földrajzilag is elkülönítetten, sorolja fel a területre vonatkozó történeti és néprajzi irodalmat. A mutató első három témacsoportja az egész vidék (a Zemplénihegység, Hegyköz és Bodrogköz) természeti viszonyainak, általános történeti, politikai, gazdasági és társadalmi fejlődésének szerteágazó irodalmi anyagát gyűjti egybe, majd a két kis tájegység, a Hegyalja és a Bodrogköz konkrét irodalmi ismeretanyagát tárja fel. A Zempléni-hegységgel, mint külön tájegységgel itt nem foglalkozik, mert ennek sajátos szakirodalmát a Természeti viszonyok c. témakör adta meg. A szőlőtermesztés és borászat, valamint a gyümölcstermesztés témaköre, bár mindegyik önálló témacsoportot alkot, tájilag a Hegyaljához kapcsolódik. Az egész vidék általános és az egyes kistájak konkrét irodalmi anyagának felsorolása után a mutató a Sárospatakra vonatkozó ismeretanyagot összegezi. Ez a "fejezet" a feltárt irodalmi ismeretanyagnak a lehető legszűkebb témakörökbe való rendezésével akár a város történetének vázlata is lehetne. Az anyag természetéből adódóan nagy teret kaptak itt a művelődéstörténeti (iskolatörténet, diákélet, kulturális hagyományok) és műemléki (a vár) témák. Ugyanakkor az is a történeti irodalom hiányosságait, egyoldalúságát mutatja, hogy ezekhez képest kevés azoknak az ismertetéseknek, adatközléseknek, tudományos feldolgozásoknak a száma, amelyek a város település-, népesedés-, gazde^ág- és társadalomtörténetét reprezentálják. A kutatás és a bibliográfia használatának várható gyakorlati szempontjai miatt célszerűnek látszott a város újabb fejlődését tükröző szakirodalom elkülönítése a "klasszikus" történeti témaköröktől. A város múltja (XIII-XTX. század) és A város jelene (XX. század) főcímek alatt felsolrolt anyagot azonban nem választhattuk el egymástól mereven az alkalmazott időbeli határral, mivel az egyes szakterületek fejlődését folyamatukban is igyekeztünk érzékeltetni. Így a két témakörben kisebb átfedések mutatkoznak. A város múltja című fejezet egyes témakörei átnyúlnak a legújabb korba, s A város jelene című fejezetben a közigazgatás, műemlékek, irodalmi és szellemi élet, közoktatás témakörei a legújabb korszak előzményeit is dokumentálják. Sárospatak után a terület egyéb településeinek történeti és néprajzi irodalmát soroljuk fel. Az anyag kis száma miatt itt tematikus rendezést nem láttunk szükségesnek.