Janó Ákos: Sárospatak és vidéke helytörténeti, néprajzi irodalma. (Documentatio Borsodiensis 7. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1987)

BEVEZETÉS

gyar Komensky irodalom c. másik bibliográfiai témájának I. kötete, amely 1952-ben jelent meg. Folytatása és kiegészítése, a II. kötet, a sárospataki Rákóczi Múzeum kiadványai között látott napvilágot 1957ben. A további kötetek (III-VT. köt.) az Egri Pedagógiai Főiskola Füzetei sorozatban (159, 214, 305, 562. sz.) 1959 és 1972 között jelentek meg. Ezek a kiadványok egyetlen téma bibliográfiai feldolgozásának legszebb példái között említhetők. Szerző 1957-ben még egy tematikus bibliográfiát indított el, amely vidékünk helyismereti irodalmának teljesebb feltárásához nélkülözhetetlen volt. Ennek első kötete a Rákóczi Múzeum kiadványaként jelent meg Tokajhegyalja és bortermelése néprajzi hely-, gazdaság- és művelődéstörténeti irodalma címen. Folytatása az Egri Pedagógiai Főiskola 1960. Évkönyvében (515-541. p.) található. Ez alapvető kezdeményezés továbbvitelét szolgálja Pu- ruczki Béla

: Tokaj-Hegyalja szőlészeti és borászati irodalma c, a miskolci Herman Ottó Múzeumban kéziratban lévő (Helytörténeti Dokumentáció: 75.56.1. sz.) munkája. A megye néprajzi irodalmának összegyűjtésére Bodgal Ferenc vállalkozott. Borsod megye néprajzi irodalma címen bibliográfiájának két kötete (1958-ban és 1970-ben) jelent meg. Tragikus halála miatt a munkát Fügedi Márta és V

iga Gyula folytatta, a bibliográfia III. kötete (az 1968-1978. évek anyagával) összeállításukban jelent meg 1979ben. Nem teljes bibliográfiát ad, de a területen végzett néprajzi kutatások legfontosabb eredményeit tartalmazza Viga Gyula irodalmi jegyzéke a Néprajzi tanulmányok a Zempléni hegyvidékről (Szabadfalvi J., 1981.a.) c. kötetben. Ez az összeállítás a kötetben szereplő szerzők tanulmányainak összesített irodalmát nyújtja a vidék népi kultúrája iránt érdeklődők számára. 1968-ban Kluger Lászlóné szerkesztésében látott napvilágot a Borsodi Szemle 1956-1967. évfolyamainak repertóriuma a Megyei Könyvtár füzeteinek 3. számaként. Hasonló vállalkozás volt Tóth Lajosné és Viga Gyula részéről a Herman Ottó Múzeum kiadványaiból összeállított bibliográfia, az 1900-1977. évekről. (Megjelent 1977-ben.) Mindkét munka jó segítség a folyóiratok és kiadványok használatához, az ott található helytörténeti anyag bőségében való megfelelő tájékozódáshoz. A megye általános helyismereti irodalmának bibliográfiai feldolgozásában legjobban a miskolci Megyei Könyvtár munkatársai jeleskedtek. Borsod-Abaúj-Zemplén megye helyismereti irodalma 1970-ben Kaza-