PAP MIKLÓS: Debreczeni Ember András és Maton János leírásai Tokaj-hegyalja és Zemplén településeiről (Documentatio Borsodiensis 6. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1987)

Bevezetés

BEVEZETÉS Sokszor lapozgatom Tokajhegyalja tudós papjának, Mosolygó Józsefnek 1930-ban kiadott Tokaj c. könyvét. Ebben "A tokaji bor és Tokaj költészetben" c. fejezetben a következőket írja: "Előttem fekszik egy kiadatlan verses költemény, melynek szerzőjéül Debreczeni Ember András gesztelyi ref. lelkész van feltüntetve. De a verset nem ő írta. Dongó Gyárfás Gyula (Gyula ???) Zemplén megye főlevéltárosa kimutatta, hogy ez a literátus pap 1726 körül élt és írogatott, már pedig ez a költemény az 1772-1774 évek eseményeivel kapcsolatosan foglalkozik Hegyalja rninden községével. Szerzője Dongó Gyárfás szerint Márton János

, kinek személyi adatait nem közli." Ezután kevés szemelvényt közöl a kiadat1 lan verskötetből, főleg Tállya, Tarcal és Tokajra vonatkozóan. Sajnos Mosolygó József semmi közelebbit nem közöl a kéziratról, nem említi, hogy az melyik községben található, kinek a birtokában van stb. Habár haláláig személyes jó viszonyban voltam Mosolygó Józsi bácsival, sohasem kérdeztem meg, hol van e kézirat, kinél? Most részletesebben foglalkozva Tokajhegyalja irodalmával, feltűnt e mű kitűnő korrajza, a szerző hihetetlen jó tájékozottsága Hegyalja minden községének ügyeiről, természeti, gazdasági, társadalmi, etnográfiai viszonyairól s nem utolsó sorban a mű ízes, zamatos nyelvezete. Sokáig eltűnődtem, hol, kinél lehet e kézirat? Hosszú éveken át sokfelé érdeklődtem a kéziratról, de senki nem tudott megbízható útbaigazítást adni. A Sátoraljaújhelyen megjelenő Dongó Gyárfás Géza szerkesztette: Adalékok Zemplén vármegye történetéhez c. folyóirat 1914, 1915. és 1916. évi számai közölnek ugyan e műből részleteket időrendi sorrendben Tokaj, Újhely, Tarcal, Hotyka, Ardó, Sárospatak, Mád, Tállya és Liszka településekről s az 1914. évfolyam megemlíti, hogy a kéziratot Hegedűs Sándor szőlészeti-borászati felügyelő a tarcali vincellériskola igazgatója találta "Erdőbényén Marton János uram ottani kisbirtokos házánál a szoba mestergerendája felett," de hogy mi lett a sorsa a 2 kéziratnak, arról seiiTni hírt nem közölnek. Az 1915-ös évfolyamban közölt leírásokhoz kapcsolódóan Dongó Gyárfás megjegyzi, hogy "A verses krónikának eredeti példánya most Drozsnyik Mihály tulajdona Erdőbényén. "

3 E szerint tehát van egy eredeti kézirat - a Debreczeni Ember Andrásé - Drozsnyik Mihálynál, s egy másik - a megtalált kézirat - Marton Jánosn

ál? Vagy a két kéziratnak