PAP MIKLÓS: Debreczeni Ember András és Maton János leírásai Tokaj-hegyalja és Zemplén településeiről (Documentatio Borsodiensis 6. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1987)

Tokaj-Hegyalja és Zemplén megye településeinek leírása

TOKAJ-HEGYALJA ÉS ZEMPLÉN MEGYE TELEPÜLÉSEINEK LEÍRÁSA ABAÚJSZÁNTÓ Szántó Midőn e világot Isten teremtette, Az embert semmiből összeszerkesztette, A földet bírnia nékíe engedé É világon lakni széjjelterjesztette. Oltott ő beléjek külömb természetet Külömb szokásbeli világi életet, Föld természetéhez oly igyekezetet, Hogy élne, s ne vélne csak semmiségeket. Eleikbe kemény törvényt is szabatott, Hogy megzabolázná a rossz indulatot, De a már a néptől ugyan megunatott Más humor, más szokás közéje csúsztatott. Mind képe, mind népe különbőz egymástól, Városa, ruhája törvényes szokástól, Különbőz beszédbe a bátran szólástól Gazdálkodásokban, falu a várostól, Mert már mennyi város, annyi törvény, szokás Vagyon e világban, külömb módi kapás, Minden tartományban elhajlás, nagy csapás, Egyik a másikról sok részre hanyatlás. Közelebb közöttünk nézd meg e Hegy alját Zemplén vármegyének kincstartó tárházát. Ki minden nemzetre csak keni a markát Ez mindent befogad, soványítja házát. De ez kapás, deák mindenik városban. Mégis különböző egymáshoz szokásban, Mind a szmeskedő ruházat járásban Evésben-ivásban, a fényen tartásban Hosszú Szántának leírása Nézd meg hosszú Szántót, amely nagy hegy alatt Az ország útjában vonatott fonalat, Vetni mezejére, íme jól ki szaladt, De kevés vizével szomjúz ablak alatt. Majd bővebben borát olykor behordatja, Ruháját, kenderét, írund vízben áztatja, Mert szép szőlőtermő hegyét kapál tat ja, Kupecce- a borát ez már kosteItatja. Sátorheg - Szent Kereszt, bizony jó bort terem, Melyből, a jól iszol akad rád szerelem, A hegy al át onnan mondani elmerem, Borával kt ecnek aranyát elnyerem.