Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben (Documentatio Borsodiensis 5. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1988)

"Cserjeallya" oldalgós szántók. "Sugaró" keveset igérő szántó földek. "Simon" közép minőségű szántók. "Csipkés" közép minőségű szántók, "lejáró" urasági szántóföldek. "Szög" a szoros és Hor pataka által nagy részben megkanyaritott szántó föld. "Két út köze" szántó földek itt 1— osztályú "Tehéndülő" szinte szántó 1— osztályú, "libás" a falu alatti szántók. "Német vágás" szántó földek, itt hajdanában egy vándorlót vágtak agyon, mely esettől vette nevét. "Szérű hely" urasági tag és községi szántók. "Pást" a község rét illetősége: jó termésű. "Zöldvárallya" szinte a község rét illetősége - jó termésű. "Veresbánya" a község kőbányája, itt töretnek a köz lakosok részére kellő épület kövek. "Köves" kőbánya, egyrészben az úri birtok, más részben a községhez tartozik. Kelt Bogácson l86k május 18

311 /olvashatatlan kézjegy/ Daragó János biró•k. x vonás jegyző Gvőri István k. x vonás OLDVA Boldva vagy Bódva - népes falu Borsod vármegyei - Szendrői járásban, mely helységnek hajdan is ugyan ezen elnevezése volt, 's hogy igen régi, azt az ódon modorban épült, 's még jó karban fen álló ref.templom tanusitja, de hogy mikor emlitetik legkorábban, azt történeti adatok hiányában nem tudni; annyi azonban bizonyosnak lenni állitatik, hogy ezen falu eredetileg csak egy malomból állt, 's hogy később, és pedig a' tatár-járás idejében az ezen faluhoz még most is tartozó Abod nevü volt