Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben (Documentatio Borsodiensis 5. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1988)

volt, s a' helynév külömbféleképpen nem Íratott. - Ami a községnek elnevezését illeti, történelmi adatok nyomán az látszik valószinünek, hogy midőn Géza Herczegh Salamon Király ellen viseltt hadait győztesen bevégezte, 's a Salamon Király pártyán hűséggel hartzolt Besenyeieket, kiss számban elkülönített távolabbi területekre szétoszlatta, ezeket telepíthette nevezett község területére, 's a község onnét nyerte a Besenyő nevet. h. A község mikor emlittetik legkorábban. Hogy Géza Király idejében ezen község már említtetett volna, arról nintsennek történelmi aik datok, azonban 1332- évben már mindt Parochiával biró község emlittetik. 5. Honnan népesittetett. 65 A Géza Király által idetelepítve volt Besenyeiek, az Országatfeldúltt háborús idők alatt kipusztulván, később Sáros Megyei Tóth ajkú lakosságból népesittetett. 6. Mit lehet tudni a község neve eredetéről. Ez a harmadik pont alatt már előadatott. 7. Mellyek a község határában a mezők, düllők, szántó földek, legelők s.at. Topográfiai nevei. A határbeli mezők, düllők, szántóföldek, s.a.t. rendesen fekvésük szerint neveztetnek, Haraszt allya, Lapos, Kis, Közép, és hátrulsó düllőknek, valamint a szöllő hegyek, Farkas, Kisshegy és Bibék hegyeknek. Nevezett községet keleti oldalán, a sebes rohamú, és kártékony Sajó mossa, s oly változásokat idézett a községre nézve, kártékonyságával elő, hogy a hajdan a folyam keleti oldalán épitve volt község, végleg elsodortatott, s azt a folyam nyugati oldalán kellett később felállítani.