Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben (Documentatio Borsodiensis 5. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1988)
szigetet képez, ezen sziget kevés tölgy és sok fűzfákból áll, van rajta kevés termo föld is, de a' mennyiben minden áradás alkalmával árviz alatt van, használata nem biztos, ezen ik szigetet az I85O. tiszánk keleti oldalán ásott tiszai átmetszés választja el az úgy nevezett Tiszaköze réttségtől, mely lapos fekvésű réttségből áll, ez is egy tökélletes sziget, ettől keletfelé a' Tisza bal partján és a' tisza védgáton túl fekszik a' Fásérköze , egészen réttség, a' tisza kiáradásától mentve van a' tiszai töltés által, ettől észak keletnek csak nem a' határ legvégén a Tisza között létezik az úgy nevezett Kiskacsa sziget nevű füzes erdő. Ezen egyszerű leirásunkban elősoroltakon kivül, sem okiratból, sem szó hagyományokból több adatokat felhozni nem tudunk. Kelt Ároktőn Május 28. 1864. Felvette Rúttencz /?/ Márton Szőke János biró msk községi jegyző msk Mihály Ferentz msk Petrák János msk Kotta Jósef msk /Külzeten: Statisztikai adatok Ároktő községből Borsod megyéből./ XXX B A L A J T Borsod Megye Szendrői Járásában fekvő Balajt helységének Topographiai össze irása l szor Balajt helysége fekszik Borsod Megye felső részén, Borsod helység szomszédságában mely vidék Borsodi Cserehátnak neveztetik, lakosságának száma 400. lelket számláló magyar lakosokkal, válásokra nézve Reformátusok kevés kivételei, van rendes Lelkészök és iskola tanitójuk, l801. ben épült ujabb templomai. 2-^ A helység nevét vette magány birtokos Balajthi Mihálytól ki is l459 ben birta mint pusztát és azok által terjed el annak népessége.
