Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben (Documentatio Borsodiensis 5. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1988)
helynevek S: Belelelës. gyűjtésére és összeírására Vámos község részéről: vonatkozólag. s o 1 pontra: Borsod Megye Budapesti Kerület, Szendrei járás, székhely Miskoltz, Vámos községe 's annak vidéke, Sajó mellékének, és Sajó völgyének is neveztetik. ik , , , , 2 S: Vámos községe ezen egy nev alatt ösmeretes csak ország szerte, más elnevezése a' leg idősb emberek emlékezetére sem volt. a' lakosság itt Református, RCath és Gcatholikusokból áll, a' Reform és RCatholik tiszta magyar ajkú, úgy szinte a' GCatholikus is, de ezek egyszersmind a' tót nyelvet is beszélik. 3^ S : Vámos már az első Századoktól, nevezetessen I S ° Béla Király idejéből is, mint város emlitetik, 's pecsétje állitólag mint városnak a' Múzeumba létezik, - régi időkben vára is lévén, melly sántzokkal, 's hihetőleg a' Sajó folyásából reá vezetett vizzel volt körül véve. Ezen vár' ól kapta az úgy nevezett Bende nevü család is a' Nemes levelét - most utódaik Ecsegen laknak. Ezen volt föld várnak romjai /:mellyből az akkori birtokosa Gróf Keglevich öreg emberek emlékezetére a' jelenleg fen álló Kastélyát épitette:/, most is várdombnak neveztetnek. Minthogy pedig a' Sajó melléke úgy a' Tatár mind. a' Török járásnak nagyon ki volt téve, majd csak végeik képpen elpusztult a' lakossága, miért is l69ő évoen az üressen maradt telkek, részint a' Sajó melléke lakosságból, részint Torna és Sáros Megyékből, földes uraik, Gróf Szirmay és Gróf Keglevichek által népesittetett meg. Miután pedig S: Vámoson irott vagy nyomtatott emlékek nem találtatnak, mi a' név eredetét igazolná, értelmét tudni nem lehet, az elő hívott 's ki kérdeztetett legöregebb S: Vámoson lakó emberektől sem. - Az uradalmi Levéltár, minthogy a' birtok eladatott volt földes ura M Gróf Keglevich István úr által, Tapolcsányba vitetvén, onnan talán bővebb felvilágosítás szerezhető. A' községben, 's annak határában előforduló dűlők,
