Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben (Documentatio Borsodiensis 5. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1988)

helyen, hanem a' tolle három órányi távolságra fekvő Eger városának a' Törökök által lett elfoglalása idejében mostani helyét elhagyván, határának déli részére telepedett, az úgy nevezett montaji puszta határ szelére, hol huzamosb ideig tartózkodván, a' község magának nádból épitett templomot. - Ezen régi telephely mai nap is "főid ház dombok" névvel neveztetik.A* béke helyre áltával mai helyökre ismét vissza jöttek, melyet azonban a' Tököli 's Rákóczi forradalom idejében, ujolag elhagytak, 's az északra eső Ábrány falu határ szélében Mező Nyaraddal szemközt telepedtek le, ideiglenes itt lakásuk nyomát kútjaik omladványai még mai nap is mutatván. - Csak 1700 után foglalták el vég kép mostani helyeket, a' nyugatra eső Bükk hegységnek völgyeiről lefolyó itt már Szardának nevezett patak partjain. ik k kérdő pontra : Mező Keresztes város irott okmányon legkorábban 1558ban említtetik, midőn Maximilian Császár vámosi Thar Jánosnak itt egy Curialis telket adományoz; - a' város pecsétje 1556. év számmal van ellátva, de a' hagyomány 200. évvel is régibbnek tartja, mit igazolni látszik azon körülmény, hogy az emiitett adományozási oklevélben már Oppidum Mező Keresztesnek iratik, holott a' reformalt Parochián levő anyakönyvbe 1700-ban történt feljegyzésben az mondatik, hogy Eger ost: ma előtt jóval még falú volt. ik 5 kérdő pontra

: s Honnan népesittetett Mező Keresztes város eredetileg? még hozzá vetőleg sem tudatik, a' hagyomány csak arról emlékezik, hogy a* Rákóczi forradalom után a' törzs község feltűnő gyorsan szaporodott, úgy hogy egy évben kO, 50. új ház is épült. - . ő

1

"^ kérdő pontra : A' név eredetéről sem köztudomás és hagyományból, sem irott vagy nyomtatott emlékekből bizonyost tudni nem lehet. - A' nép túlnyomó véleménye az itt a' Törökök 's Keresztesek közt történt nagyobbszerü ütközettől,