Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben (Documentatio Borsodiensis 5. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1988)

s igy öszvesen 2788. hold mennyiségben ki adatván a többi vagy is I35I. holdnyi terület majorsági birtok, jelenlegi birtokossa 18C4 évtől a Kassai Püspökség. - A föld minősége fekete porhanyós, a fénekes helyeken szikes, fő terméke tiszta búza, kétszeres, Rozs, és Tengeri, - Szénája jóságáról hires volt de kevés terem, - A mezei gazdálkodás úgy a lakosság, valamint az Uradalom részéről nagy szorgalommal űzetik, de mind a mellett a határ szűk kiterjedése következtén, a lakosság kéntelenitetik nyári legelőnek valamint kaszálónak is pusztákat haszon bérelni, - A lakosságnak száma öszvesen véve 961. lélek, kik közül Református 1. Evangélikus 1. Zsidó 20, eszerint 957. R: Catholikus lelket számit, - Ezekközött kézműves mester ember van 1. szabó, 3. csizmadia, 2. kerékgyártó és két kováts, a többi földmives. Kelt Keresztes Püspökin 1865*^ évi December 18

311 Vesselényi Ferencz mk. Keresztes Püspöki Jegyző Község Elöljárói /BAZmLt. BmLt. IV.B. 752/a. 23/1866. sz. 1-2. fol./ XXX Helynevek Meszes Községből, Borsod megyéből. Meszes valloszinüleg itt találtató nagy menyiségben mészkőtől vette elnevezését, régi falú lehet igazolja tseh Templomka a' mely jelenleg Reformátusok birtokában van - nép monda szerént hajdanában Meszesnek más neve is volt - bizonyos Szentnek nevére neveztetett. Fekszik Csereháton, Szendrő varosatol egy órányi távolságára éjtzak keletre 's határos Torna megyével 's hajdanában e' vidéken uralkodó veres barátok Martonyi helységei, kiknek Uralma alatt Meszes községe is volt. Népesége magyar 's bevándoroltattak szomszéd falvakból, táplálják magát földművelésből. - Fekvése határjának hegyes völgyes jobbadán cser erdőségekből alló. Gyakran elemi csapásoknak ki van téve, az ugy nevezett Rakacza patak mely a' határjókon végig lefoly - Záporok által növekedve kiáradásával beiszapólja rétjeiket. Van e' patak mentiben réti sikon egy ma-