Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben (Documentatio Borsodiensis 5. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1988)
szerte ismeretes. 3° r Más elnevezése a Községnek, semmikor sem volt. 4 er Ezen Község már 1332 1 * C évben falu vélt, mellyet bizonyít Róbert Károly Magyar Királynak ezen évről kelt Pápai annaták összeírása, melyben mint Anya Egyházzal ellátott Kőzik ség fordul elől, - később azonban 1596 év táján több szomszéd falvakkal együtt elpusztitatván közel két századig, mint az Egri Püspökség Uradalmához tartozó pusztai terület hol házilag, de leginkább a szomszéd mező Kövesdi lakosok által haszon bérileg kezeltetett /;ugyan ezen korbúl való a még most is fen álló Harangozó ház, mely akkor mint pusztai tanya helyen a cselédeknek lakásul szolgált, később azonba Gr: Barkóczy Egri Püspök 1750. táján kezdette meg telepítetni, s akkor épitette a még most is meg lévő kápolnátskát mely ugyan már a mostani díszes egyháznak melyet Gr: Eszterházi Károly mint Eg ik , ri Püspök I76I évben /:amidőn ezen községet tökélletesen rendezte:/ épitetett a Sanctuáriumját képezi, Továbbá ugyan Gróf Eszterházi Károly Egri Püspök épitette a még most is fen álló diszes Tiszti lakot, magtárt és az úgynevezett Batso házat, de még abba az időbe amint épitetett a Tisztilak nem Tis ti lak, hanem kortsma vagy is vendég fogadó a Batso ház nem batso ház, hanem ser ház volt, s tsak nem igen régibe amidőn a Kassai Püspökség kezéhez jutott változtatták azzá ami jelen leg is, nevezete mindég ugyan ezen egy maradván tudni illik Keresztes Püspöki. 5° r A helység benépesítése az ország több részeiből történt. 6 OI> A Község neve eredetéről semmi bizonyos nem tudatik való szinü hogy mivel Mező Keresztes szomszédságában van, s mert Püspöki javadalom volt innét vehette nevét, hogy Keresztes Püspöki. 7 er A határban mint nevezetesebb helyek emlitétnek úgy mint - Cserhalom - mely emelkedettebb hely lévén a határ többi részénél, a népmonda szerint hajdan ezen valami épüllet le hetett, de hogy mi féle azt nem tudhatni. - A históriai nevezetességű Csörsz árka mely a falu határában vévén kezdetett délnek a Mező Kövesdi határba szakad, - Nevezetes a határban, a Császár temetése nevet viselő hely is, hová a népmonda sze-
