Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben (Documentatio Borsodiensis 5. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1988)

Akasztó halom laposa. Akasztó halom ere, - innen Akasztó halom is, a leg magasabb pont Tarjány határában, - hihetőleg itt akasztottak hajdan. Hajó rév. - Csak nemi kétséget sem szenved azon feltétel hogy itt a Tisza e környékén is kalandozván, itt volt az által kelés s közlekedés helye Ders falú és Tarjány között. Naba ere, Görbe ér. Gyikinyes lapos Örvény tó Örvény fok. Mély fenek. Kis Cserettye, ez egy ér a tiszakeszii község oldalon. Túl a Tiszán Orsó tó. Büdös tó Kis Tisza a Tiszával összeköttetésben, de már csak lapos fenék. Görbe tó. Tiszta tó. Eczet tó Pasa tava. Tatos tava. Alámenő fok a Pasa tavából a Selypesbe ebből azonban már a szabályozás alkalmával betöltetvén, - a viz sem ide sem oda nem mehet. Rakottyás lapos. Ágas tó. Ágas fok az ágasból a selypesbe. Erdők nevei Bán erdő. Boknyir füzek és Tő Így - tölgyfákból áll. Rétek nevei: Jákó hát. Adorjány. Szilaa. Csikard. Ivánkai rét nevök hihető régi birtokosaiktól jött. Földek nevei: Nyúl füle a viz között hajdan temetkező hely, alakjára nyúl fiiéhez hasonló. Sándor szög. Tövises szer. Bikki Maté» Gyalogok sorja. Gyepre járó. 'Túzokos. Naba közi. Kis gát közi. Ders szög. Hosszú fertő közi. Hetes fertő közi. Tatár csapás, és a Hajós kútnál levő földek. XXX TISZA VALK Helynevek 507 Tisza Valk községből, Borsod megyéből. Az utas itás pontjaira következő adatok merülnek fel Tisza 508 Valk helységében és pedig: az 1° Pontra - Tisza Valk helység fekszik Borsod vármegyében Egri járásban, szék helye a' megyének Miskólcz a' járásnak Mező Kövesd. 2^ pontra - A községnek jelenlegi 's ország szerte ismeretes neve Tisza Valk.