Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben (Documentatio Borsodiensis 5. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1988)

épületekkel ellátott majorság, azon időben a' hagyomány szerint, nagyobb szerű Község ugyan azon név alatt volt, - 's a' telepitvény hozzá tartozott, de 1242**" évben a' pusztitó tatájfok vég képpen lerombolták, lakóikat leöldösték, úgy annyira hogy e' tájon egy lélek sem maradt, elpusztítván a' közelében lévő kis telepitvényt is; később e kedves Hazánkat irtó 's pusztitó háború elmultával 's a' tatárok elmenetele után körül belől. -j If IV. A község leg korábban emlitetik I320 évben, V. Honnan népesítetett biztosan nem tudni hanem hagyomány szerint : VT. A tatárok elvonulása után egy Kónya Pál nevü egyén családjával együtt e telepitvény rom helyén ütötte fel sátorát éppen a Tisza folyam partján, - 's mint halász, e folyam még akkori időben bővelkedő halából éldegélt, ezen nevezett egyén nem tudni honnétt, meg lehett elvándorolt helyéről hozott elfoglalt telepitvényére lehető rokonait vagy ösmerőseit, csak hogy több idő múlva ezen hely népesedett, 's mindannyian halászok voltak, - de a' telepitványnek neve nem maradt főn. - Később szaporodván a' lakosság száma, miután ezen helyiség első elfoglalója, vagy is a' törzsök családfő Kónya Pál volt; hogy a' telepitvényből egy kis szerű községet formálhassanak, 's magokénak mondhassak, a' család fő nevét meg forditva 's könnyebb ki ejtéssel Palkonyának neveztek, 's e nevet mai napig is meg tartá, a' Kónya családból ember emlékezetűől fogván jelenleg is számosan vannak e községben lakosok 's birtokosok, - de meg tartván ősök eredeti jellegétt, mind annyian halászok, VII. E község határa egészben 3300 hold területű, 's áll szántó - kaszálló, legelő erdő és sziget föld részekből, csárda épületekből - 's ezek között: 1. Árkus sor düllő szántó főid sik főid néhol szikes 210. - volt úrbéres gazdák első föld darabja. - a» düllő elnevezéséről nem tudni semmit. 2. Csirkés hat szántó főid, fekete homokkal kevert ugyan azon gazdák második föld darebbja. -