Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben (Documentatio Borsodiensis 5. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1988)

raikor emlitetik Szirák leg korábban, azt történelmi adatok hiányában tudni nem lehet, valamint azt sem tudhatni, honnan népesítetett meg legelőszőr, annyi azomban bizonyos, hogy a' múlt században, midőn földes urok Gróf Eszterházy Károly Egri Püspök az ott lakott Protestánsokat üldözőbe vette, nagyobb része Edelény - Finke - Nyomár - Ziliz - és Boldva köz ságekbe költözött, egy része, mely Szirákon maradt, kik közzé a' most is virágzó Németh, és Gondos családok tartoznak a' R Catholicus hitre áttért, nagyrésze pedig valószínűleg Lengyel országból - miként a' leginkább előforduló Kaczvinszki - Fedor - Szerafi - Nóvák - és egyébb lengyel hangzású nevek kimutatják - itt települt le. Váljon Szirák honnan veszi neve eredetét, azt tudni nem lehet, miután sem hagyományi, sem emléki, sem egyébb kútfők kéznél nincsenek. Ezen helység egyébb helynevei: Mogyorós ; - szántó föld dülő, melyben szabályozása előtt sok földi mogyoró termett. Büdös kút ; - mocsáros és semlyékes vízállás ; nevét vette büdös vizéről. Birószög; - a' falu végén levő vályog vető hely melletti rét hol hajdan a' biró rétje volt. Kakás tó; - posványos hely, mely sok kákával bővelkedik. Büdös tenger; - feneketlen sáros, és büdös tó. Hetes ér; - a' holt Boldvának egy ere, melynek hét fordulása van. Béka délő; - mocsáros gyep, hol békák nagy számban vannak, régebben marha delelés volt itt. Egres; - régebben puszta, későbben épületei leromboltatván, most szántó földek - 's legelőkből áll. Kopaszpart; - szántóföld az erdők között, terméketlenségénél fogva igy nevezve. Pókos oldal; - délnek fekvő szőlő hegy, elnevezésének eredete ismeretlen. Kövecses oldal; - szőlő hegy, mely magával hordja nevét. Muskás oldal; - szőlő hegy, hol valaha, de most már nem, valószínűleg muskataly szőlő termett. Tégláskút; - a' faluban levő egy kút, hol ezelőtt tégla éget kemencze volt.