Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben (Documentatio Borsodiensis 5. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1988)

megjegyeztetik, hogy az a dűlök és lápok neveinél nehézséggel nem jár, miutánn ezek a földek fekvéséből, természetéből, a rajta találtatott jelből, vagy alakjából alkotvák, p. o. "Güdröki düllő" güdrös helyeiért; - "Uj kúti", a rajta ásott új kútért; - "Virágo

s1 rét" dúsan virágzott mezejiért; - "Zsomvikos" zsombik güdrös voltáért; -"Botzfa dülő" földi bodzát termő talajáért; "Lövő felé való rét" a határ Lövő felé való fekvéséért, sat. nyerte nevét, "Hosszufertő" "Méjfertő" "Kacsás" "Hármas fenek" sat. elnevezések könnyen magyarázhatók.Kelt Szent-Istványon 1864 év Május 25

én Kintzky Josef Szerentsi János község jegyzője község birája XXX • SZENTJAKAB Helynevek 450 Szent Jakab községből, Borsod megyéből. Szent Jakab

. 451 Fekszik Borsod vmegyében, mely a Buda-Pesti Kerülethez tartozik, székhelye Miskólcz. Ezen csereháti helység már egy 200. éve mióta létezik. Lakosai mind jobbágyok voltak, kiket kezdetben a Keglevich Gróf telepitette, később is Gróf Bázini Keglevich uralkodik. Lakosainak száma 500. lélekből áll kik részben R. Kat. részben G. e Katolikusok, és Helvét hitvallásuak, bir egy R. Cath Templommal melyet a csehek épitettek s később meg ujittatott. Nyelve Magyar. A Község határában előforduló düllők nevei következők: Görög tó, elébb posványos nádas hely jelenleg közép osztályú kaszáló, Felső rét, László berek szántó föld, hajdan bozótos hely földje nyirkos* KSzépbércz nyirkos, Kőrtvély szer, ugyan az rosz búzát terem, Tégla láb, tégla fej Nagy falu völgy, Kis falú völgy, Felső Lohó, alsó Lohó, Fenyves nevü szög egy-két part közi szántó föld. Nagy erdő allya, Czinabércz, mocsáros, vadvizes szántó föld Tekergos Pásti rét, Kara homlok, Viszlai oldal, Debréte! oldal, agyagos földek, Fekvése halmos, s völgyes Erde-