Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben (Documentatio Borsodiensis 5. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1988)

levelek össze vetve a' legrégebben keltet a' legutolsóval a' felöl bizonyítanak, hogy eleintén Cziderkény most Szederkénynek nevezett falú régenten hajdú város volt, sőtt a hagyomány azt mondja, hogy még e jelen századnak elején vásári szabadalma is volt. Hogyan lett a városból falú kipuhatolni nem lehet, gyanitható azonban, hogy a' Rákótzy forradalom 's az akkori hadjárat sérelmesen sújtván Szederkényt is, lakosai kik mint Rákótzy hivei a hadjáratban részt vettek, nagyon meg fogyhattak, 's igy az előbb lehetőleg virágzó város későbben ismét csak mint falu jön elő. - A határban innen a tiszán a különben egésszen sik területen, van egy emelkedett dombos hely, ide szögellik a Bikki, Palkonyai, S. Szögedi határ, e dombot Béla halmának nevezik jelenleg is, hihetőleg azért, mert az ide közel eső Mohi pusztán volt 12"+

Iben negyedik Béla uralkodása alatt a szerencsétlen és gyász emlékű tatárokkal! ütközet. A Tábor egésszen a tiszáig terjedt ki 's igy az emiitett halom az ütközetben elhullottakat takarja valószínűleg. Meseszerű tehát az a hagyomány, mintha negyedik Bélának sátora ott lett volna felhúzva, valamint az is hogy ő futásakor ott pihent volna meg - mert történeti dolog hogy en túl a tiszának, hanem a' Bikkségnek vette útját, még mostan is ott van és emlittetik a Béla utja. Vágynak még a' határban érdekes elnevezésű helyek, úgymint Király ere

, Tárnok hát, meséllik, hogy egyszer Mátyás király vadász társakkal itt járván: az emiitett érből ivott, 's az ország tárnoka is vele lévén valami sátor félét ott vont azon a' háton 's egy éjjel a királjal eggyütt ott hált. Keltt Szederkény Május 25. 1864. Tóth Jósef Jegyző XXX