Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben (Documentatio Borsodiensis 5. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1988)

SAJÓVÁRKONY lásd VÁRKONY SAJÓVELEZD Helynevek kl Sajó Velezd községből, Borsod megyéből. E községben létező helynevek származása és eredete felől sem írott emlékek sem hagyomány után sem a mostani lakosság lehető és ésszerű felfogásából bizonyos meggyőződhető magyarázatot nem adhatni; a lakosság és nópesités kitől és honnan lett telepítéséről is semmi bizonyos ki nem puha

toItatható, a jelenlegi lakosság közt a kiváltságosak közül, az Osvárt, Kassy, Várnay, Papszász, Kalas, Molnár, Nagy, Inczédi, Diones, ü'jj, Tóth nemes bent lakos család nevek ismertetnek.A volt úrbéres családok között pedig a Kövér, Hricz, Szoklo /?/ Tóth, Tenki, Pál, Grünczi, Zabari, Mihály, Garay, Jobbágy, Bakos, Fajkis /?/, Szabó, Vilin, Kara, Csák, Vastyár /?/, Csoltó, Helydán, Kiss, Mi-ka, Rokfalusi, Makranczi sat. csekélyebb nevezetességgel biró, - nevezett gazda család elnevezéseken kivül, - más zsellér lakos család nevek léteznek, kik közül mintegy 11 család Radvánszky Albert Föld birtokos Ur által, harmincz év előtt Gömör megye Radosa községéből telepittettek le, a meg üresült jobbágyi telkekbe. A község neve ez előtt igy is Íratott "Vérezd", mondják hogy valaha "Vérezd" jelenleg "Velezd" név alatt ismeretes, Különben a név eredetéről semmi bizonyost nem tudnak. Hasolló nevü község sem emlitetik az országba Fekszik e község Borsod Megye szélén a Sajó jobb partján kies vidéken, lakja mintegy 900. többnyire Ref vallású s magyar ajkú lakos, kik közt az ágostai és RCath vallásúak naponként gyérülnek. Szokásos helynevek következők: h Borjú kert, hajdan borjú legelő; - most legelő, rét és szántó földek. - Recské, Morotva, hajdan a sajó szakadásból létesült tó, most rét. - Nyilas , - Szelesög. - Káposztás földek, hajdan káposztát termő tér. - Zsiga szög. - Kertmegi, Felső kétút közi, a régi és mostani két út közti tér, - Alsó