Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben (Documentatio Borsodiensis 5. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1988)

h pontra A' Község mikor emlitetik leg korában onnét tudható, hogy a' -jelenleg is fenn álló Refm: Egyház tornyában lévő nagy harangon e' körirat máig is világosan olvasható /:Haec campana confecta est in opidum Kaza parocho exi/2k / stente Johanne Kardos 1Ő39:/ ''s azon időben még SKaza ik város volt 's I639 évből ismertetik leg korábban a' fent emiitett Egyház temploma valaha a' bevándorolt csehek épitménye 's maradványa volt, mely templom még most igen erős és használható lábon áll. Továbbá az Egri Clérus részéről 18*43 évben kiadott Schematismusbol az tűnik ki, hogy SKaza községet 's annak haik tárát 1468 évben Lórandffy György birta és Kazanumnak nevezték. 5 pontra A' Község honnét lett népesedésére világos adatok kinem puhatolhatok, hanem a' még jelenleg élő község lakossai idejében is, a' földes urak Tót ajkú népet szántottak be, 's jobbágyoknak behelyezték. ik 6 pontra Köztudomás útján a' község mint egy 80 évek lefolyása alatt két annyira szaporodott, mint annak előtte volt 's eldődeink />/ mondása szerint a' birtokos uraik magyar ajkúak voltak. 7 pontra SKaza Községet és hatarat, - Keletről Kaló Délről a' Sajó folyamán túlnan Ivánka és Vadna, - nyugatról SGalgócz, - éjszakról Dövény, Jakfala, és fNyárád mint szomszéd községek környezik A' Község határában elő forduló dűlők nevei, mint Kőkemencze, szántó föld, de van egy nagy kő, mely kemencze alakot képez, néha czigányok telelnek benne. Domonyó szántó köves kőbányának használtatik, Húgyos kő szántó az ország útján belül, valaha nagyon vizes haszonvehetetlen hely volt, Fodor fűz a' deber árkáig essős időben patak, régenten gazt termett, Deberszer szántó felette az erdő szélén 3 nagy gödör van, Nagy kőalja szántó, felette a' természettől kicsúcsosodott kinőtt nagy termés szikla mint egy torony ál, Major alja szántó Rad- 393 vánszky Albertné majorja mellett honnét ősi nevét vette, Pinczék alja szántó, felette a' pinczék vannak sorrendben épitve, Uregyháza szántó közepén a' dűlőnek egy vékony lassú forrás patak szivárog, Dombalja szántó, az aljában egy forrás