Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben (Documentatio Borsodiensis 5. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1988)

/:régib adat szerint e sor után még olvasható volt: dapifero/21/ rum magister:/ ' ' - A czimer egy ember fő melly egy koronán madár lábon áll. a másikon pedig a Saurer Család czimerével mely egy agyaras disznó fejet mutat ez olvasható: Na tus erat sexto nonas junii l^kk obiit autem octavo calendarum januarii anno I576. Statuit vero monumentum hoc, fráter sup/.../ egregius Fride/22/ ricus Sauer cum conjuge defuncti". -A Saurer fele sir emléken e latin epitaphium olvasható: "Si rogitas quis sit tumulo conclusus in isto 0 Quicunque inde saepe meare soles. Ecce ego sum quondam Somolnoc natus Erhardus Qui patrio Saurer nomine clarus eram. Egregius Caspar Saurer Dorotheaque mater Me genuere ambo nobilitate graves. A primis amiis fueram virtutis amator Mobile confinnans per mea facta genus. Maturus bello patriam defendere ab Hoste Cura erat illius proque salute mori. Post favente sacra mihi Majestate provisor In Saard et Sendnes sedulus extiteram Adque aliis virtus quoque me vexisset honores, Venisset letho serior hora meo. Sod quia sic placuit domino juvat esse sub umbra /23/ Ultima dum mundo fulgere orta dies."' ' Emlitésre méltó hogy gróf Gvadányi jósef tábornok és költő 1726. October Iß

311 itt született és különösen Rontó Pál müvét itt irta melly 1793-ban adatván ki először Pozsonyban körülbelül ŐO-80 éves korában tehát nyugalomba léptekor is itt lakhatott először, s csak úgy költözött később Szakol, -.o~,ben „ „.kén _ , • . ,ső czara, hol 1801 Deczember 21 meghalt. S minthogy 1 Leopold által grófságot nyert di Guadagni Sándor marquis akkori Cs kir tábornok unokája volt és szinte katonai pályára neveltetett, s Rudo Bányán kincstári nagy szerű bánya kormányzóság létezhetett hihető atyja is mint kincstári fő bánya tiszt vagy katonai kormányzó lakhatott itt, s a vallási v l.longások idejében dühös harcz után dulathatott fel a te- 'P, u

gy hogy most ama hihető számos nagy épületekből semmi