Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben (Documentatio Borsodiensis 5. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1988)

egyház jegyző könyvében 1596. évben emlittetik először, mikor t: i: az e' vidéken dúló törökök zaklatása miatt, a* régi helyről, hova ismét visszatértek, kitelepedtek egyszer az ábrányi szomszéd határra Nyaraddal szemközt, máskor a* Tiszafelé eső magos halom és Csonka füz rétre, nádból készítvén magoknak lakhelyeket 's templomot, s nem elébb mint 17081710. évben jöttek vissza elhagyott mostani helyökre. - Egyébiránt, hogy M. Keresztes Város az előtt már régen fenn alhatott, mutatja ezen irat alján látható 1556. évszámmal ellátott pecsétje. Valamint azon körülmény, hogy az anyakönyv bizonyitása szerint 1731» évben a' szülöttek 's meghaltak száma majd nem annyi volt mint jelenben. 5. pont. Nincs rá semmi bizonyos adat honnan népesittetett. 6. pont. Mező Keresztes Város mostani, illetőleg emlékezet óta használt nevét hol vette vizonytalan, a' hagyomány valamely itt küzdött keresztes csatától eredetinek állítja, részint buja mezején az előtt láthatott töménytelen buza kereszttől, ezek lehetnek gyanitások vagy valószínűség, de nem bírnak bizonyos alappal. 7. pont. Mi a' határban előforduló mezők illők satt, elnevezését illeti leginkább emlitet méltók a' következők: vér ér hát düllő, elnevezési oka bizonytalan, Cs0rs7 árka, Gyilkos, völgy ere, Lapos halom Török halom Pulya domb, Földház gödrök mind ismeretlen okból származott helynevek. - sem Írott emlékek, sem a' hagyomány nem nyújthatnak e' részbon olyast mely a* tudomány érdekében felhasználható volna. Kelt Mező Keresztesen Május 8— 1864. Gomba Márton Város birája Vályi Nagy András Szilágyi János Horvát János Komáromi Jósef Szűcs József jegyző /P. H./ 198 XXX