Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben (Documentatio Borsodiensis 5. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1988)
átaljában erdőségek voltak, nevét származtatja pedig a Kutya Máj onnan hogy ezen hely a' midőn szőlő hegyé alakitatott s a községhez külömbenis alig 5 ölnyi távolságra feküszik, tehát szöllő és szilva éréskor tetemes károkat okoztak a kutyák, melyeknek meggatlására kutya fogó csappantok álitattak fel, mely csappantóra mály darab tétetett, 's ha osztán ilyenkor a kutyát meg fogta, rendesen azt mondták, no' ne kutya máj, - igy osztán felmaradt azon név hogy kutya máj mely nevet mai napiglanis visel azon szőlő, Öreg hegy nevezetét vette ormán, hogy ezen szőlő volna határunkban. a leg régib szőlő hegy — Czékus szőllő ez egy Család neve után neveztetett el, Kerek domb szőllő onnan vette nevét hogy egy kis kerek domb csúcsán feküszik, Vágás onnan vette nevét hogy azon helyen egy nagy erdő vágatot ki. - Zugó szőllő, nevét onnan vette hogy ottan a part hoszas meredek magassága miat elfáradt 's elfuladt, melyet a. nép nem az elfuladás általi pihegésnek szokot mondani, hanem megzugosodásnak. - Farkas szöllő neve onnan származót hogy az hajdan igen sürü erdőség volt hol nagy szánra farkasok tanyáztak, melynél fogva az erdőség völgyes helyén marha legeltetés alkalmával a farkasok tetemes mészárlást tettek 's későb a midőn a nevezet erdő kiirtatott és szőlővé alakitatott tehát farkas hegynek nevezték el. - Nyillas kőbányára járó szántó földek, Ritka fa jelenleg szántó föld és legelő, hajdan pedig nagy ritkás erdő volt, mely helyet egy mély viz árok /;viz mosás:/ mecz keresztül; - végre felemlítendő hogy ezen község fensőbi belső részében egy régi templom rom magyen, mely még a Tatárok pusztitása utánis egészszen I8k0 évig hasznaitatott de már jelenleg vég képpen öszve dült, 's szét romboltatott melyen alól mintegy kO ölnyi távolságra vagyon egy árok mely Dóbrának neveztetik, eredeti nevet hogy honnan vette bizonyosan nem tudni, hanem az gyanitható hogy itten hajdan tót ajkú népek laktak nagyob részben 's ezek hihatták a Toborát Dobrának 's a későbbi Magyarosodot lakosság nevét szinte Dóbrának nevezték el, ezen árokba egy kis Csergedező patak foly vagy is forrás csergedezik. - mely a felvég uczán szokot nedveseb esztendőben keresztül szivárogni. - Végre Vakarács, ez Puszta egy korcsma és kerülő házzal ezen Pusztának egy kis része szántófőid, kaszáló és legelő, Szőllő és
